Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

Mikházán laktak : Szalinai István, Loparai István, Zágrábi András előadó (lector) és Domokos Kázmér. Lehet, hogy itt-ott volt még egy-két bosnyák eredetű ferenczrendű miséspap és egy-két segítőtestvér, de akkor is legfeljebb 14-en voltak. Ezeknek azután még két kolostorba kellett volna szétoszolniok, hogy az őrség leg­alább négy kolostorból álljon. A Nyújtódon felállítani tervezett kolostor létesítésére, úgy látszik, Zágrábi Andrást szánták, mert ő Háromszéken halt meg, 1 a fehéregyházi régi kolostor újjáépí­tésére pedig e tekintetben már jártas Domokos Kázmért válasz­tották ki. Emiatt azután Mikházán csupán bosnyák barátok maradtak s azok közül csupán Szalinai István hozta meg az ál­dozatot, hogy megtanuljon magyarul. E két, különböző nemzetiségű, különböző természetű szerze­tesekből kellett volna új, egységes provinciának alakulnia. Az egybeolvadást azonban a nemzetiségi különbségen kívül megnehezítette, sőt majdnem lehetetlenné tette az, hogy Rómában a szerzet egyetemes kormánya ez őrséget a «javított, szigorúbb rendtartású» ághoz csatolta. Szent Ferencz szabályainak megtartásában ugyanis akkor, 1640-ben két módozat volt, az observansoké és a szigorúbb rend­tartású, református (javított) csoportoké. Az első módozat szerint a ferenczrendüek kolostorai kisebb jövedelemforrásokat, például malmokat, apró, a szerzetesektől megművelhető szántóföldeket, réteket bírhattak és így nem voltak egészen kézimunkájukra vagy alamizsnára utalva. A javított (református) szigorúbb rendtartású (strictioris observantiae) kolostorok ellenben semmiféle ingatlant se bírhattak, sőt még csak egész évre szóló élelmiszereket se hal­mozhattak föl, hanem alamizsnakéregetésből kellett fentartaniok magukat. Roppant nagy meglepetés volt tehát Szalinaira és társaira, hogy a Domokos Kázmértól Erdélybe hozott pápai bulla őket a szigorúbb rendtartásra kötelezte s a generális közvetetlen ható­sága alól a kardinális pártfogó és a tőle kinevezett főügyész gondviselése alá helyezte. Ebbe az -Erdélybe jött bosnyák ferenczrendüek sehogyse akartak belenyugodni. Azért értesülvén VIII. Orbán pápa halá­láról (f 1644. július 29.) elküldötték Zágrábi Andrást, remélvén, 1 Újfalvi Albert följegyzései a csiksomlyói konvent levéltárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom