Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
III. könyv. A Stefanita-őrség
Mikházán laktak : Szalinai István, Loparai István, Zágrábi András előadó (lector) és Domokos Kázmér. Lehet, hogy itt-ott volt még egy-két bosnyák eredetű ferenczrendű miséspap és egy-két segítőtestvér, de akkor is legfeljebb 14-en voltak. Ezeknek azután még két kolostorba kellett volna szétoszolniok, hogy az őrség legalább négy kolostorból álljon. A Nyújtódon felállítani tervezett kolostor létesítésére, úgy látszik, Zágrábi Andrást szánták, mert ő Háromszéken halt meg, 1 a fehéregyházi régi kolostor újjáépítésére pedig e tekintetben már jártas Domokos Kázmért választották ki. Emiatt azután Mikházán csupán bosnyák barátok maradtak s azok közül csupán Szalinai István hozta meg az áldozatot, hogy megtanuljon magyarul. E két, különböző nemzetiségű, különböző természetű szerzetesekből kellett volna új, egységes provinciának alakulnia. Az egybeolvadást azonban a nemzetiségi különbségen kívül megnehezítette, sőt majdnem lehetetlenné tette az, hogy Rómában a szerzet egyetemes kormánya ez őrséget a «javított, szigorúbb rendtartású» ághoz csatolta. Szent Ferencz szabályainak megtartásában ugyanis akkor, 1640-ben két módozat volt, az observansoké és a szigorúbb rendtartású, református (javított) csoportoké. Az első módozat szerint a ferenczrendüek kolostorai kisebb jövedelemforrásokat, például malmokat, apró, a szerzetesektől megművelhető szántóföldeket, réteket bírhattak és így nem voltak egészen kézimunkájukra vagy alamizsnára utalva. A javított (református) szigorúbb rendtartású (strictioris observantiae) kolostorok ellenben semmiféle ingatlant se bírhattak, sőt még csak egész évre szóló élelmiszereket se halmozhattak föl, hanem alamizsnakéregetésből kellett fentartaniok magukat. Roppant nagy meglepetés volt tehát Szalinaira és társaira, hogy a Domokos Kázmértól Erdélybe hozott pápai bulla őket a szigorúbb rendtartásra kötelezte s a generális közvetetlen hatósága alól a kardinális pártfogó és a tőle kinevezett főügyész gondviselése alá helyezte. Ebbe az -Erdélybe jött bosnyák ferenczrendüek sehogyse akartak belenyugodni. Azért értesülvén VIII. Orbán pápa haláláról (f 1644. július 29.) elküldötték Zágrábi Andrást, remélvén, 1 Újfalvi Albert följegyzései a csiksomlyói konvent levéltárában.