Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

tinczit a török folytonos rablása és kegyetlenkedései miatt, a felfalusit pedig oda kellett hagyni, mert az állhatatlan Kendy Ferencz nem váltotta be igéretét. A szentléleki kolostorba neveztek ugyan ki guardiánt, de azt is elhatározták, hogy odahagyják. Remetinczre azonban csak egyelőre nem neveztek ki új guardiánt, hátha az idő jobbra fordul. Nagyon szorongatták már őket Sárospatakon és Czékén is, úgy hogy mind a két helyről el akartak távozni, ha valami helyes úton módon lehet ; az oda kinevezett új guardiánok tehát csak az eltávozásnak útját egyengették. Megdöbbentő volt az elöljáróknak alkalmas személyek hiánya. Kénytelenek voltak Hartyáni Ferenczet megint kirendelni guardiánnak, pedig ez az 1542-iki határozattal ellenkezett. Kénytelenek voltak most első izben megengedni azt is, hogy a szócsényi őrségben az őr ós a galgóczi guardián egy személyben legyen Rácsai Péter. A többi őrökűl megválasztották az esztergomiban Sárvári Lukácsot, az erdélyiben Hunyadi Ferenczet, a jeneiben Dévai Andrást, a bányaiban Illyevölgyi Jánost ós a szentlélekiben Ebrési Mátyást. Hitszónokokúi kiküldték Enyedre Szőllősi Gergelyt, Tasnádra Hid végi Mátét, Báthory András udvarába Nádasdi Balázst ós Perényi János udvarába Cserőgyi Benedeket. A pestmegyei Káta falvakba 1542. előtt a budai és pesti salvatoriánusok jártak alamizsnát kérni ; mivel eltűnt a reménység, hogy hamarjában e kolostorok helyreállnak, az esztergomi őrt megbizták, hogy határozza meg ő, melyik faluba járjanak a jászberényiek és melyikbe a gyöngyösiek. A csanádi atyákra is rossz idők jártak, mert Csanádmegye kath. lakosai nagyobbrészt kipusztultak ós ráczok foglalták el helyüket. Elkezdtek azért járni a régi Bodrogmegyébe, Száka, Almás és Apáti falvakba (tehát a mai Bácsalmás, Zombor és Apatin környékére) kéregetni. De ez meg rosszul esett a szegedieknek, mert ezek hozzájuk közelebb estek. A közgyűlés el is tiltotta a csanádi testvéreket az itt való kéregetéstől. Bizonyosan nagyon rosszul esett, hogy meg kellett újítani az 1535-iki gyöngyösi határozatot a lutheránus tévedések kerüléséről és a lutheránus könyvek olvasásáról. Csak a lutheránusok ellen irt könyveket volt szabad megtartani és olvasni. Hogy a Boldogságos-Szűz védelme alatt megmaradjanak,