Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

iskolai ismeretekre tegyenek szert. 1629-ben pl. négy ilyen tanult Gyöngyösön, 1660-ban megint négy ilyent tanított Csandler Didák atya Szécsényben. À középiskolai tárgyakat gyakran csak növendékpapok tanították, mint pl. 1629-ben Nagyszombati Melczer Bonaventura. Néha a tanító segítséget nyert valamelyik növendékben, mint pl. 1622-ben Szentbenedeki volt a rendes tanító Gyöngyösön, mellette Gajári Lajos növendékpap a segéd. Rendszeres bölcseleti oktatás mégis csak akkor kezdődött, midőn 1628-ban Jesi Fulgencz atyát elhozták Olaszországból. Ez 1628. novemberében kezdte el a logika tanítását Szakolczán tíz növendéknek. Ezek közt három már felszentelt pap volt : Briglevicz András (horvát származású), Boldogfalvi Kis Gergely és Privigyei Ágoston. 1631-ben egy másik olasz, Terugia János kezdte meg a bölcselet előadását Szécsényben 14 tanítvánnyal s ezek között volt három bosnyák miséspap. De ugyanekkor Jesi még folytatta az ő növendékeivel a tanítást Gyöngyösön. Szentkereszti Vincze középiskolai tárgyakat tanított 10 éven keresztül Szakolczán. A rendtartomány kebelében az idegenek erőszakoskodása miatt keletkezett zavarok miatt Terugia eltávozott az országból, Jesi pedig Erdélybe ment s azért 1638-ban már magyar ember veszi át a bölcselet tanítását s ez volt Gyöngyösi Albert, az 1628—31. években Jesi tanítványa. 0 tanított még 1640-ben is, de 1641-ben már Szegedi Mihály veszi át a bölcselet tanítását. 1642-ben elhozták Scurcula Ferenc olaszt bölcseleti előadónak s ő Szakolczán tanítgatott 1649-ig. De mellé 1644-ben Lotharingi Bonaventurát is behelyezték Galgóczra, hogy ott egyenesen a hittudományokat tanítsa. Ettől kezdve azután a közgyűlés mindig képesítetteknek nyilvánította azokat, akik a hittudományi évfolyamokat jól elvégezték, bölcseleti, majd hittudományi előadóknak. Nevezetesen 1647-ben egyszerre képesítetteknek jelentik ki Szegedi Fábri Andrást, Szegedi Ferenczet, Sári Mihályt, Szegedi Istvánt ós Csiki Jánost. Ettől kezdve megint magyarok tanítottak a most már egészen különvált három fajta iskolában nevezetesen 1653-ban Vittenczi Miklós tanította Galgóczon a hittudományt, Lippai Lukács Szakolczán a bölcseletet és Czvetkovics Tamás Sebesen a gimnáziumot. 1659-ben azonban a Cromwell rettenetes erőszakosságai miatt menekülésre kénytelen ir ferenezrendűek közül