Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

kettő betelepedett hazánkba és akkor megint ők, Browne Jakab és Cogllan Ferencz vették át a hittudomány tanítását. Mivel ezek hosszabb időn keresztül adták elő a tárgyakat, új, hamarabb elvégezhető hittudományi iskolát is állítottak fel s ezt Morálisnak nevezték el, mert ez iskolában a főtárgy a gyóntatáshoz annyira szükséges erkölcstudomány (Morális) volt. A gyengébb tehetségű ifjakat tehát ezentúl ezen iskolába küldték, a jobb tehetségűeket pedig a hittudományi iskolába. Az első Morális iskolát Szakolczán állították fel 1659-ben s előadó volt Mihalik Miklós. 1662-ben hittudományi iskola volt Galgóczon, előadója Browne Jakab, bölcseleti iskola Szakolczán, előadója Kyran Tamás, gimnázium Sebesen, előadója Ambrovicz Ágoston. Ez talán úgy is maradt volna továbbra is, de 1663-ban, mivel a török Érsekújvárt elfoglalta és Galgócz a török támadásnak nagyon ki volt téve, sőt Szakolcza sem volt olyan nagyon biztos, így helyezték el az iskolát : Bölcseleti iskola Gyöngyösön, előadója Egegi Ferdinánd (ez évben képesített), másik bölcseleti iskola Kassán, előadója Fülöp András (ez évben képesített), gimnázium Szegeden, előadója Ambrovicz Ágoston. A kassai kolostor az ilyen iskolák felállítására kiválóan alkalmasnak mutatkozott s azért 2 óv múlva 1665-ben itt felállították a hittudományi iskolát két előadóval, Kuratóczi Mihálylyal és Egegi Ferdinánddal. Ettől kezdve a kassai hittudományi iskola lett mintegy szemefénye a rendtartománynak. Ide hozták a legjobb előadókat, a legjobb tehetségű ifjakat és mint említők, főiskolai rangra is emelték. Csak a háború miatt vitték két ízben át ideiglenesen Gyöngyösre. 1673-ban a bujdosók háborúja miatt ós 1683—85ben, mivel akkor Kassa Thököly Imre kezében volt. Előadók voltak a kassai hittudományi főiskolán Kuratóczi Mihály (1665 —69., 1674—75., 1682.), Egegi Ferdinánd (1665—69., 1672—73., 1684—85., ideiglenesen Gyöngyösön), Broune Jakab (1669—72., 1674—79.), Konstantini Lukács (1671—75.), Gelenius István (1671. és 1691.), Habók Krizosztóm (1677—81.), Ohrelovicz Péter (1680—82.), Palásti András (1684—85., ideiglenesen Gyöngyösön és 1690—91.),Janik Kristóf (1688—90.), Wiebera Zsigmond (1689.). A bujdosók háborúja miatt új hittudományi iskolát kellett felállítani Szakolczán 1673-ban s ezentúl a német ós tót anya-