Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

1433-ban Kanizsay István fia, László, királyi főajtónálló megint megemlékezik e kolostorról. November 25-én Kismarton­ban irt végrendeletében azt hagyja, hogy javaiból készíttessenek nagyon szép chorust (papi szókeket) a kismartoni kolostorba és azonkívül a kolostor építésére még hagy 60 arany forintot. 1 Ki­tűnik tehát e levélből, hogy a kolostor még ekkor sem volt egészen kész, hanem még mindig építették ós diszítettók. 1490­ben Mátyás király itt is szigorúbb fegyelmet óhajtott volna meghonosítani, a pápa már ki is adta a rendeletet követének, hogy e kolostorban is tartson vizsgálatot, 2 de Mátyás király halála és az azután bekövetkező zavarok azt lehetetlenné tették. 1529-ben, midőn még a pozsonyi ferenczrendűek is elfu­tottak a Bécset ostromló török elől, a kismartoniak még jobban megrémültek és menekültek. Nem is jöttek azután többé vissza. Igy azután 1533-ban a váradi közgyűlés nem is intézkedik a kis­martoni guardiánról. Később még kevésbé tudták benépesíteni. Az ingatlanokra a soproni ferenczrendűek ügyeltek. De ez is nehéz volt s azért 1560-ban a szerzet elhatározta, hogy bérbe­adja azokat. Hosszú alkudozás után Weyspriach úrnak jószág­kormányzója Moser Mihály vette ki a kismartoni kolostor tel­keit évi 30 forint haszonbérért. 8 1464-ben egy időre, 1490-ben 133 évig osztrák kézre ke­rült Kismarton és csak 1622-ben igórte meg II. Ferdinánd ki­rály, hogy azt Magyarországnak visszaadja. Vissza is adta ós a várat Esterházy Miklós nádor kapta meg, a város pedig királyi várossá lőn. Esterházy Miklós 1620-ban Lakompak várában Bethlen Grábor seregétől ostromoltatván, oly fogadalmat tett, hogy Szent-Mihály tiszteletére egyházat s mellé a ferenczren­dűeknek kolostort épít, ha Isten őt e veszedelemből kiszaba­dítja. Kérése meghallgattatást nyert ós ő 1625-ben hozzáfogott Kismartonban a ferenczrendűek számára az egyház és kolostor építéséhez. Öt év kellett a nagy munkához és így csak 1630. november 9-én vezethette be a nagylelkű alapító kismartoni há­zukba Szent-Ferencz fiait. Az első magyar szentbeszédet Kop­csányi Bonaventura a kanonokból ferenczrendűvó lett kedves atya, ekkor a marianus csoport őre mondotta. Jelen volt a ná­1 Országos Levéltár Dl. 125B2. 2 Monumenta Rom. eppatus Vesprim. III. 316. 3 Soproni városi levéltár Lad. I. et A. fasc. I. nr. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom