Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

dor neje, továbbá gróf Esterházy István ós számosan mások. Az egyház védőszente lett Szent-Mihály. Volt mellette halottak kápolnája és a templom alatt két temetkező kápolna az egyik a Boldogságos Szűz, a másik Szent-József oltárával. A kolostorban maradt Kopcsányi Bonaventura, mint a nádor udvari hitszónoka, első előljáró lett Nyitrai János, német hitszónok pedig Hueber Márton. 1630—35 közt valamelyik évben fölszentelte a templomot Sennyei István győri püspök. Paschalis atya nevű olasz szerzetes hozott Olaszországból e templomba a Mária oltárra egy szép képet s az azelőtt imádkozok sok meghallgattatást nyertek. Ezért e képet szép kerettel és egyéb drágaságokkal felékesítették. Gondoskodott az alapító arról is, hogy az Oltáriszentség előtt mindig égjen az öröklámpa ós hogy az ő uradalma alamizsnaként elég gabonát és fát adjon a ferenczrendűeknek. Hasonló kegyelettel viseltetett a kismartoni ferenezrendűek egyháza iránt fia, Pál nádor és herczeg. Ez azon temetkező kápolnában, amelyben a Boldogságos-Szűz oltára állott maga ós utódai részére márványból nagyszerű sírboltot ós emléket készíttetett. Az első, akit idetemettetett volt az ő kedves neje Esterházy Orsolya (f 1682.). Kilencz óv múlva megtekintvén a a koporsót, neje holttestét egészen épnek találta s azért új ruhába öltöztette és üvegfedelű koporsóba tótette és a sirkápolna egyik mélyedésébe állva helyeztette el. Latin versekkel is fölékesíttette. Ezenkívül még három új sirkápolnát is csináltatott ; egyik a szerzetesek zsolozsmázó helye alá Szent-Antal tiszteletére udvari tisztjei számára, a másikat a templom apsisa alá a szerzetesek számára Szent-Mihály tiszteletére és végül a templom hajója alatt Szent-Ferencz tiszteletére a harmadikat, a többi itt eltemetkezni kivánó világi hivek számára. 1713-ban azután csakugyan ide temették Pál nádort és siremlékének ivén méltán áll bevésve ez a mondat : „Dilecta Hungaria iam vale Pauli autem palatini recordare." 1644. tavaszán, midőn Nagyszombatot I. Rákóczy György és a svéd király hadai fenyegették, a nagyszombati Klára-szüzeket e kolostorba helyezték el, az atyák pedig ideiglenesen egy bérelt házba költöztek. Szerencsére 1644-ben október 8-án az apáczák már visszamehettek. Az Esterházy család bőkezűsége segítette a ferenezren-