Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

Még más nagy dolgokat is forgatott Varsányi István elméjében. Capistrano Szent-János sírjánál oly csodálatos dolgok történtek, oly sokan nyertek rendkívül nagy kegyelmeket, liogy maga az újlaki városi tanács 1458. márcz.-ban megbízta a városi jegyzőt Arezzói Videt s még két polgárt a csodatételek följegyzésére. Ezekből a helytartó ós szerzetestársai teljesen meggyőződtek az ő szent voltáról ós a mennyei dicsőségbe való fölvételéről. Azért tehát lépéseket akartak tenni, hogy Capistranót az apostoli szók a szentek közé iktassa. Megkezdte evégből a lépéseket maga Varsányi és Szalárdon 1459. január 21-én írt levelében Celano grófnét kéri fel, hogy a szenttéavatás megkezdődjók.

1 Folytatták azután a csodálatos események följegyzésót maguk a szigorú ferenezrendűek, nevezetesen Geszti János, a volt tÖvisi guardián a tanuk kihallgatásával (1461. szept. 8.). A tanuk közt azután előfordult Szegedi Ferencz, előbb világi pap ós a művészetek borostyánkoszorúsa, azután szigorú ferenezrendű szerzetes és jeles szónok, továbbá Szentmártoni Benedek 1460-ban atyai guardián. A meggyógyítottak közt előfordult Pataki Ferencz, mindkét fülére süket szigorú ferenezrendű fölszentelt testvér is.

2 1460. ápril 5-ón az ozorai kolostorban tartózkodván Varsányi, innen írta meg az általános helytartónak mint intézkedett a SzerómUjlakon tartandó vizsgálat ügyében s mint fog I. Mátyás király Capistrano Szent-János szenttéavatása végett nem sokára követeket küldeni a római pápához.

3 Látni fogjuk, hogy e szeretetbeli ügy később kiesett Varsányi kezéből s így sokáig nem jutott czélhoz. A másik nagy dolog volt a magyar szigorú ferenezrendűek kolostorainak terjesztése. Mivel ők annyira kedveltek voltak a magyar főuraknál, a főurak új kolostorokat építettek nekik. Nevezetesen 1459-ben a gazdag Györgyi Bodó-család alapított részükre kolostort Györgyiben (most puszta Mágócs mellett * Baranyamegyében), 1460-ban a Monoszlai Csupor-család MonoszlóVáralján. Ugylátszik Mátyás király vagy inkább édesanyja Tatán telepítette le őket ez időtájt. 1461-ben a Tornay-család szerzett a pápától engedélyt, hogy a cseri barátoknak kolostort építhessen.

4 1 Történelmi Tár .1901. 219—21. 2 Kézirat a ferenezrendűek római levéltárában. 3 Magyar Sion VII. (1869.) 201-5. 11. 4 Theiner II. 322—23., 366. Hevenesi XXXIX. 302. 1.