Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

De Varsányi ezzel sem elégedett meg, hanem 1461. szept. 11-én engedélyt nyert a pápától, hogy még 12 kolostort állít­hasson fel. Előadása szerint szükség volt erre, mert a törökök 12 kolostort leromboltak, főleg pedig azért, mert azt remélték, hogy Moldvában megint nagy tér nyílik meg a működésre. Itt az oroszok, örmények és oláhok közül sokan megtértek és remél­hető volt az ország megtérítése. Kértek és kaptak is felhatal­mazást, hogy a Moldvába küldendő testvérek gyóntassanak és más szentségeket kiszolgáltathassanak. Ebből látszik, hogy újra megakarták tenni a kísérletet Moldvába behatolni és az oda menekült magyarokat lelki gon­dozás alá venni. Nem első kísérletük volt ez, mint láttuk, azóta sem, hogy 1448-ban elváltak a bosnyák szigorúaktól. Az 1448-ban magyarok kezére jutott Kilia várában Hunyadi János már 1453-ban kolostort akart építeni számukra és kérte is Capistrano Szent-Jánost, küldje oda Tari László és Székely Mihály testvéreket. 1 1461 végén tehát, mint a XVI. század elején feljegyzett hagyomány tartotta, egész csomó, kiválasztott, magyar ferenczrendű ment Moldovába Jánosi Sebestyén őr vezetése alatt. Tagja volt e kis seregnek Zazymus Bertalan is. De a későbbi hagyomány szerint azért, mert beleavatkoztak a görögkeletiek megtérítésébe és mert Jánosi Sebestyén a vajda előtt nagyon is fennhéjázóan beszélt, de valóban inkább azért, mert 1465-ben István vajda a magyarok ellen támadt és Kiliát tőlük elvette, ki kellett onnan vonulniok. 2 Nagy érdemeket szerzett tehát Varsányi a rendtartomány szervezése, terjesztése körül, mégis öt év múlva szerzetestársai roppantúl elégedetlenek voltak vele. Ez elégedetlenség okát biztosan nem tudjuk ; később azt állították, hogy rettentő makacs ós önfejű lett, úgy, hogy a kormánytanács meg­kérdezése nélkül hivatalából kitette az idősebb testvéreket és olyanokat, akik még guardiánok sem voltak, egyenesen őrökké nevezett ki. De a vita tulajdonképen inkább azon fordult, hogy Varsányi gondolata szerint ő élte fogytáig helytartó maradhat, mert hiszen épen azért állanak közvetlenül a generális alatt s a 1 Történelmi Tár 1901. 165. 2 Toldy : i. m. 247—48. Hevenesi XXXIX. 300-301. Iorga : Chilia si Cetatea Alba 102., 127., 129.

Next

/
Oldalképek
Tartalom