Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
lést a szalamegyei Szemenyére és ott megválasztották provinciálisul Bácsai Andrást. 1 Bácsai neve után Ítélve a győrmegyei Bácsa községből származó férfiú volt és 1507-ig vezette társait. Mint előde, ő is biztosa és helytartója lett a generálisnak. Első intézkedése az volt, hogy özvegy Zapolyai Istvánné alapítványát a nyitrai kolostor számára megerősítette, illetőleg a nyitrai ferenczrendűeket a kikötött szentmisék végzésére kötelezte. 2 1502. szeptember 24-én a nyitrai kolostor malmára vonatkozó bizonyítványt iratja át az óbudai káptalannal. 3 1503. elején meglátogatta a beregszászi kolostort és itt testvérei ajánlatára február 12-én Bégányi Simont családjával együtt felvette a szerzet kültagjai közé. 4 1505. elején kettős panasszal fordult az apostoli székhez. Az egyik az volt, hogy némely püspök megtiltja az ő szerzeteseinek az alamizsnagyűjtést ós arra akarja őket kényszeríteni, hogy előbb tőlük kérjenek rá engedélyt; a másik az, hogy a cziszterczi apátok és a premontrei prépostok felfogadják a szökevény ferenczrendűeket. II. Gyula pápa, a ferenczrendűek nagy pártolója erre csupán azt rendelte el, hogy a győri és váradi püspökök, továbbá a veszprémi szentszék ügyhallgatója és az óbudai éneklő kanonokok két régi pápai döntvényt újra hirdessenek ki Magyarországon. Az egyik volt IV. Sixtus pápa azon döntvénye, hogy a ferenczrendűek a megyés püspökök előzetes engedélye nélkül is kéregethetnek ; a másik volt V. Márton pápának a konstanczi zsinaton kihirdetett tilalma, hogy a birtokos, jószágos szerzetesek ne fogadják fel a kolduló szerzetekből hozzájok menekülteket. 5 Bizonyára ezen rendelet megújítására bátorította Bácsait arra, hogy ha nem is személyesen, a nyitrai guárdián utján kérdőre vonja a garamszentbenedeki apátot, amiért.Magyar István volt ferenczrendűt a monostorba befogadta. 0 1506-ban és 1507-ben Segösdi János nyitrai őr Bácsai engedélyével nyitrai malmuk harmadának egyik felét Csehi Horvát Benedeknek, másik felét Molnár Gergelynek oly feltétel alatt adta át hasz1 Pozsonyi levéltár. Lad. XXXVI. 2 U. o. 3 A nyitrai káptalan levéltára, f. 8. 4 Gyöngyösi levéltár. 5 Monumenta Roraana episcopatns Vesprimiensis IV. 155—57. 6 U. o. 169.