Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

nyelvűek itt tanultak s móginkább elszakadtak a magyar testvérektől. Előadók voltak nagyobbrészt Mihalik Miklós, Fries Miklós és mások, akik Kassán is tanítottak. Az 1685—91-ik években e hittudományi iskolát Hradistyére vitték át, de megint visszahozták és 1699-ben másodosztályú főiskolává fejlesztették. A bölcseleti iskolák 1673-ig nagyobbrészt Szakolczán és Gyöngyösön, majd Körmöczbányán voltak. Jelesebb előadók voltak Hueber Vid (1688-ban Körmöczbányán), Nagy Kálmán, Horvát Mihály. 1684-ben különböztetik először őket két osztályra (logicusok ós physicusok) s ugyanakkor Szakolczán két előadó, Silha Nárczisz ós Kicska Lajos tanították a bölcseleti tárgyakat. A Morális iskolában Hradistyén 1668-ban Konstantini Lukács, 1671-ben Sümegen Fodor István, 1672-ben Füleken ugyanő, 1674-ben Füleken Tarnóczi Ferencz, 1675-ben Homonnán Pásztai András, 1676-ban ugyanott Tarnóczi, 1678-ban Füleken Rottmann Móricz, 1681-ben Körmöczbányán Kuratóczi, 1684-ben ugyanott Janik Kristóf, 1687-ben Szakolczán Szvetlovics Ferencz, 1688-ban ugyanott Kelefi Dénes tanítottak. 1695-ben Pruszkán, 1699-ben Szegeden, 1703-ban Kecskeméten volt ez iskola elhelyezve. Mint látjuk, tehát állandó helye nem volt, hanem egyikmásik előadó oda ment tanítványaival, ahol a pártfogók élelmezésükről gondoskodtak. Csak 1710-ben mondották ki végleg, hogy a bölcseleti tanulásra két óv és három hónap, a hittudományi tanulásra három év ós négy hónap fordítandó. Hogy a tanulás zavartalan legyen, kimondották, hogy a tanulókat nem szabad kiküldeni kéregetésre, legfeljebb hat hétre és pedig négy hétre a bor, két hétre a búza összekoldulására. Az 1690-ben felállított hitvitázó iskolát egy óv múlva megszüntették. A gimnáziumot 1668-ban Füleken Baróti Máté, 1669-ben Sebesen Lopasovszky Timót, 1671—73-ban Galgóczon Habók Krizosztóm, 1674-ben Homonnán Csandler Didák, 1675-ben Körmöczbányán Burganovszki Yid, 1676-ban ugyanott Fejér János, 1677-ben Sümegen Lendvai Antal vezette. 1677. után többé gimnáziumot nem tartottak fenn. Tehát elégszámú, tanult növendéket kaptak anélkül is.