Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

rius Vaselli 1346. junius 23-iki levelében „a mi szerzetünk főtisztelendő anyjának és boldog Szent-Ferencz királyi lányának" nevezi

1 s e dicséretet valóban megérdemelte, mert nem csupán a nagyszerű óbudai apáczakolostort építtette, hanem a lippai kolostori egyházat is ez időtájt ő fejezte be

8 és egyéb jótéteményekben is rószesíté a ferenczrendűeket. Gyóntató atyját is a ferenezrendűek közül választá és ezek közül Egyed testvért, aki 1350-ben volt gyóntatója, annyira szerette, hogy saját követe utján kért számára fölhatalmazást, hogy szabadon választhasson, kinél végezze gyónását,

3 I. Lajost ifjú korában a magyar ferenezrendűek egyik nagytehetségű és jámbor erkölcsű tagja Laczkfy Dénes, a hires Laczkfyak testvére nevelte. Tanult ember volt e derék férfiú s a szerzetben előadói (lectori) rangot nyert. I. Lajos trónra léptekor is az ő oldala mellett maradt udvari káplánként s I. Lajos legbizalmasabb ügyeit ő intézte el. 1343. junius elsején őt küldötte el Visegrádról, hogy az esztergomi káptalant Nána birtokába beiktassa.

4 1344-ben őt választotta ki követül a pápához még pedig nagyon nevezetes családi ügyben, Endre nápolyi király megkoronáztatása ügyében. Laczkfy Dénes azután egy hónapig ott fáradozott, magyarázott Avignonban a magyar királyi család érdekében s ha már ott volt, atyja a Hermány nembeli Kerekegyházi Laczk számára is mindenféle lelki kegyelmeket kórt.

5 Laczkfy Dénes után I. Lajos egy János nevű testvért választott magának gyóntató atyául s midőn 1350-ben Aversa mellett megsebesült, betegágyán úgy intézkedett, hogy lia meghal Magyarországba hozzák holttestét ós Esztergomban a ferenezrendűek templomában IV. Béla sirja mellé temessék.

6 Vájjon egy személy volt-e ezen János az 1358.-ban (1. alább) emiitett Kétyi János előadóval? nem tudjuk, de hihető. Ez évtized közepén Márton testvér volt a provinciális. Az 1 Anjoukori okmánytár. IV. 611. Orsz. levéltár : Dl. 8849. 2 Theiner : I. 773. 1. 3 Monumenta Romana eppatus Vesprimiensis II. 132. 1. 4 Történelmi Tár, 1911. 304. 5 Fejér: Cod. Dip. IX/1. 119. Theiner: I. 665. Bossányi : Regesta Supplieationum. Budapest, 1916. I. 70. 6 Históriáé Hung. Fontes Dom. III. 159.