Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Várad. Régen elég volt azt mondani : Várad és mindenki Bihar­váradra, vagy mint most mondják Nagyváradra gondolt. Szent­László sírja oly nevezetessé, oly kegyeletessé tette minden magyar előtt e helyet, hogy annak tündöklését a többi Várad helynevek el nem homályosíthatták. A középkori Magyarország eme híres búcsújáró helyéről hogyan maradhattak volna el Szent-Ferencz fiai ? Nem is maradtak el és az ő alázatos szerzőjük életét, magaviseletét oly kedvesen hirdették, hogy csakhamar egyházat építhettek a régi vár nyugati oldalán a mai Nagyhid ós a városi villamtelep közt terjedő vonalon még pedig leg­hihetőbben a mai Nagyhid — másként Baross-utczán a Köröstől nem messze, úgy, hogy e részt később Szent-Ferencz-utczának is hívták. 1 Az egyház védőszentéül magát Szent-Ferenczet választották. E kolostor először az egri őrséghez tartozott-, mint az 1316­iki jegyzékből is kitetszik, de azután 1379 táján külön őrség feje lőn s ilyen marad pusztulásáig. 2 Hogy régi és kedvelt kolostor volt, mutatja, hogy már 1298-ban itt tartották a közgyűlést. 1332-ben újra itt gyűltek egybe. 3 Attól kezdve pedig, hogy az ország nyugati felén a török hódítás is, a hitújítás is elhatalmasodott, egész Fráter György meggyilkolásáig, majd minden közgyűlésük itt volt és pedig 1533, 1539, 1541, 1546, 1548 és 1550-ben. 4 Mily nagy hatása volt életüknek és szavuknak, mutatja az, hogy csakhamar a nők közül összeálltak többen harmadrendű testvéreknek, vagy mint akkoriban hívták őket beginák-nak és jámbor társulatban együtt akartak élni a ferenczrendűek lelki­vezetése alatt. A váradi káptalan, hogy e jószándékot előmoz­dítsa, a ferenczrendűek kolostorával szemben 54 öl hosszú és 35 öl szóles telket ajándékozott nekik. 5 Nemsokára felépült egy másik kolostor is Nagyváradon, Szent-Ferencz szerzete második hajtása, a Kláraszűzek számára 1 Bunyitay : A váradi püspökség története. 2 Analecta Franciscana IV. 554. Kósa : i. m. 223. 1. 3 Történelmi Tár 1895. 754—55. 4 Kósa : i. m. * Fejér : Cod. Dip. VIII/2. 189-90. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom