Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Ez nagyon gondját viselte a segösdi kolostornak. Marczaly István és György 1433-ban el kisérvén Zsigmond királyt Rómába a császári koronázásra, mindjárt felhasználták az alkalmat és nagy kegyelmet kértek a pápától a segösdi ferenezrendű egyház részére. Azt óhajtották volna — pedig az akkoriban nagy ritkaság volt —, hogy a Nagy-Boldogasszony napján odazarándoklók teljes búcsút nyerhessenek. 1 1455-ben pedig Marczaly János Rómát és Jeruzsálemet óhajtván meglátogatni, előbb végrendeletet tett és ez év január 15-én kelt végrendeletében kívánta, hogy a segösdi egyházban jámboremlékű elődeitől elrendelt ájtatosságok megmaradjanak, sőt hogy még több ferenezrendű szerzetes szolgálhasson ott az Úrnak, öt segösdi jobbágytelket rendel a kolostor szolgálatára. 2 A család másik ágából származó Marczaly István nem engedte, hogy őt a jótékonyságban felülmúlják ós azért 1458. szeptember 28-án úgy rendelkezett, hogy a segösdi kolostornak adta Segösdön azt a részt, amit ő a kolostor jobbágytelkeivel szemben az Útköz nevű szélen birt, továbbá Farkasfalvának tőle alapított részét. Beleegyezett, hogy e telkeket vagy maguk, vagy ügyészük (syndicus) által kezeljék, csak azt kötötte ki, hogy az ő egyházukban minden szombaton a nagyoltáron egy misét énekeljenek a Boldogságos Szűz tiszteletére és minden kedden egy misét énekeljenek Szent-Antalról a Szent-Antal kápolnában, kivéve, ha e napokra valami nagy ünnep esnék. 8 A segösdi uradalomból 1397-ben kiszakították az atádi uradalmat és a Batthyány-családnak adták. De a segösdi lakosok közül talán már előbb vagy akkor a Yidos-család Atádon ópíttett a Héniszvizén, másként Nyárvizén egy kétkerekű malmot és ebben levő részét 1467 előtt a segösdi ferenczrendűeknek adta. Ebbe azonban az Atád új urai sokáig nem akartak beleegyezni. Végre Igali Fábián provinciális ós Dobsai György, a segösdi guardián 1467-ben kibékítette őket és november 15-én a székesfehérvári káptalan előtt beleegyeztek, hogy legyen az egész malom a segösdi kolostoré, de a szerzetesek mondjanak minden héten egy misét Batthyány László férfi és női ágon leszármazóiért. 4 Dobsai György segösdi guardiánt bízta meg 1468-ban a 1 Monumenta Romana eppatus Veszprim. III. 86. 2 Országos Levéltár Dl. 14915. 3 A ferenezrendűek pozsonyi levéltára Lad. XXXIII. f. I. no. 2. 4 TJ. o. Lad. XXXIII. f. I. no. 2.