Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

1619. október 16-án Pozsony Bethlen Gábor hatalmába kerülvén, a ferenezrendűek kolostorukban maradhattak ugyan, de az időközben részben lutheránusokká vált német polgárok részéről nagyon sokat kellett szenvedniök. 1620. december 26-án két ferenezrendű csendesen ment az utcán, mikor Schedl János bírónak és a városi tanács egy részének rendeletére a városi hajdúk rájok rohantak s őket a városházához vitték. Ott azután a bíró gyalázta, árulóknak szidalmazta őket, és talán meg is öleti, ha a kolostor elöljárói a városházára nem sietnek és meg nem mentik őket. A bíró ezen erőszakoskodása miatt Vég Ferenc hitszónokot a szerzet elöljárói Nagyszombatba küldték, hogy ott az esztergomi káptalan előtt tiltakozzék.

1 Állítólag Bethlen embereinek erőszakoskodásai miatt a templom is megfertőztetett, úgy hogy azt 1622-ben Csiki Szentandrási István püspök újra fölszentelte.

2 Nagyon sokáig ellenséges magatartást tanúsított a városi tanács a kolostor falához épített bódék ós műhelyek eltávolítása ügyében is. Még régen megengedte a városi elöljáróság, hogy a kolostor nyugati és déli kőkerítéséhez, sőt még az egyház északi oldalán is az északnyugati szeglettől a Szent-János-kápolnáig az egyház falához egyes kereskedők ós iparosok apró bódékat készítsenek. Azután úgy megfészkelték itt magukat e-kereskedők ós iparosok, hogy a boltokra emeletet raktak és ott tartották holmijaikat. Azonban a műhelyben a folytonos kalapálás, fűrészelés, a boltokban a folytonos kiáltozás nagyon háborgatta az istentiszteletet ós azért minél többen jártak a ferenezrendűek egyházába, annál tűrhetetlenebbnek tartották e műhelyek, boltok fennállását. Már 1615-ben folyamodtak a pozsonyi ferenezrendűek és pártfogóik a királyhoz, hogy rontsák le e bódékat. A király ki is küldött egy előkelő urakból álló bizottságot, hogy a dolgot vizsgálják meg. A bizottság előtt azonban a városbíró és a polgármester azt a kifogást tette, hogy ő mint szabad királyi város, másutt mint a királyi tárnokmester, illetőleg a tárnokmesteri szék előtt nem köteles felelni. így azután békés úton megegyezni nem lehetett. A bizottság mindamellett megtekintette a bódékat és igazolta, hogy azok a kolostor telkén vannak, vagy az egyház falához vannak építve, igazolták, hogy 1 Esztergomi hiteles helyi levéltár. Prot. XII. fol. 696. 2 Kósa: i. m. 384.