Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

mindig ő volt a guardián, csakhogy most már mellette volt János, az alguardián is. E János alguardian volt 1473. ápril 23-án is és Lajos győri őr megbízásából Szombathelyi Miklós társával együtt megjelenik a pozsonyi káptalan előtt, hogy az egri püspöknek a ferenezrendűek javára szóló 1466-iki levelét átírassa.

1 1502-ben megint Ulrik nevű a pozsonyi guardián és a győri őrrel, Benedek atyával együtt arról szereztek maguknak bizonyságot, hogy tizedfizetésre nem kötelesek.

2 A XV. században a kolostor kétszer is leégett — 1439-ben és 1480-ban — de Pozsony város és a jámbor hívek segítségével újra befedték. Pozsony város tanácsa ezenkívül minden évben adott nekik alamizsnaként posztót ruházatukra, olajat ós gabonát élelmükre. Segítette őket 1457-ben a bethlehemi jászoly felépítésében, 1459-ben a közös hálószoba helyreállításában.

3 Az Ulrik nevekből, továbbá Lajos atyának a soproniakhoz írt német leveléből látjuk, hogy a pozsonyi guardiánok a XIV—XV. században németek voltak, mert hiszen másként alig tudtak volna sikeresen működni. De 1522-ben már Kaboli László atya íratja át II. Lajos királynak azon kiváltságlevelét, hogy a kolostorok Ügyésze (confrater, vagy s}

Tndicus) egy telekre nézve mindennemű adózástól mentes.

4 Ez mutatja, hogy akkor már magyar szerzetesek is szükségesek voltak a pozsonyi kolostorban, mert a vidéki magyar nemesség kezdte szolgálataikat kérni. Különben már 1467—90 közt is kellett ideküldeniök magyar igehirdetőt, mert a magyar urak mást meg nem értettek. A guardiánokon kívül már régtől fogva külön magyar hitszónokok is hirdették az Isten igéjét. Ilyen volt 1407-ben János atya, aki 1407. június 13.-án Budán a budai kolostorban íratta át a pozsonyi kolostor számára XI. Benedek bulláját. 1502-ben Krempniczer János orgonás testvér is egyik megbízottja a kolostornak. Tehát az egyházban ekkor már orgona is volt.

5 Mátyás király mégsem volt megelégedve a pozsonyi ferenczrendűekkel ós szigorúbb fegyelmet akart közöttük meghonosítani,

6 1 A pozsonyi ferencrendűek levéltára lad. XXXVI. nr. 11. 2 U. o. nr. 12. 3 Henszlmann i. m. II. 97. 4 Kósa: i. m. 168. 5 A ferencrendűek pozsonyi levéltára Lad. XXXVI. nr. 5. 12. 6 Móniim. Rom. epp. Vesprim. III. 316. 1.