Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
de 1490-ben érkezvén meg a pápai intézkedés, abból semmi sem lett. A mohácsi vész a pozsonyi kolostor sorsára is nagy hatással volt. Lassankint elvesztvén a mariánusok az ország keleti felében fekvő kolostoraikat, a pozsonyi lett kolostoraik központja. Ide húzódtak legjelesebb, legtapasztaltabb tagjaik, itt tartották közgyűléseiket, itt élték át a lelkek elhidegülésének szomorú telét, itt látogatták meg őket a generálistól kiküldött biztosok, itt készítették el terveiket az egész provinczia megújítására, s lassan magát az egész kolostort is újból építették, meghosszabbították, s új buzgó lelkiélet tűzhelyévé tették. 1600 körül már 12-en laktak iit és iskolákat is nyitottak 1 De országos szempontból is nevezetes hely lett a pozsonyi ferenczrendűek kolostora. Már 1529—30-ban Haller János elkérte havonkint fizetendő bér fejében a kolostor egy részét pénzverő helyiségnek. A városi tanács pedig az érkező idegeneket mindjárt náluk szállásolta el. A guardián kérésére Ferdinánd király 1531-ben jún. 21-én megparancsolta ugyan a városi tanácsnak, hogy Haliért a bér fizetésére szorítsa ós a kolostort a beszállásolástól mentesítse, 2 de lett-e eredménye ? nem tudjuk. 1541 után hazánk fővárosa lőn Pozsony és így az itt lezajló országos eseményeknek is gyakran színhelye lőn. Mindjárt 1526-ban a Ferdinánd-pártiak Pozsonyban gyülekeztek és deczember 16-án a ferenczrendűek ebédlőtermében tartották közgyűlésüket, deczember 17-én pedig itt kiáltották ki I. Ferdinándot magyar királlyá. 3 Azontúl is az országgyűlési követek gyakran választották ki e helyet tanácskozóteremül. A királyok koronázása alkalmával a ferenczrendűek egyháza a második ünnepség színhelye volt, mert a Szent-Márton-templomból kijövet a király a ferenczrendűek egyházába vonult és ott ütötte lovagokká az aranysarkantyús vitézeket. Néha maguk a királyok is megtisztelték látogatásukkal a kolostort, sőt 1638. január 17-én III. Ferdinánd király Lipót főherczeggel együtt náluk is ebédelt. 4 Az ország kormányzásában résztvevő főpapok is gyakran fölkeresték a pozsonyi ferenczrendűeket s annyira megszerették 1 Losteiner: Annotationes a csíksomlyai levéltárban. 2 Egyháztörténelmi Emlékek II. 141—2. 3 Fraknói: Magyarországgyíílési emlékek I. k. 45., 51. 11. 4 Kósa: i. m. 384.
