P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

mint öntudatnak és folyamatnak önmagában való s önmagához való hármas viszonya" (19, 149.). A szentháromsági személyek vonatkozása, az isteni élet örök egymásnak-adása és egymástól-kapása az Ige és az Ajándék módján, a legtökéletesebb élet alakja s mintája (5,156 sk). „Isten örök, végtelen élet, egység belső háromságban szétáradva, édes szerelmi viszonyt fölszíva s örök viszonyosságban kiáradva. Mindig adni és mindig visszakapni, mindig elkülönülni s folvton egvmásba olvadni — mily élet! De ehhez több kell: három ..(24, 124.) Isten saját jogán birtokolja az élet teljességét. A teremtmény csak részesedik az isteni életben. Nem a panteizmus értelmében, hanem a lét analógiájának tana szerint. Bár a világ, a teremtmény egészen más. mint az Isten, mégsem idegen Istentől, hanem magán hordja az Alkotó kezejegyét, az isteni élet hasonlóságát (15, 99; 20, 133). S ha közelebbről keressük az élet forrását, fölséges tulaj doni tással találunk rá a Szentlélekre, a Spiritus vivificans-ra, akiből való minden élet (19, 149). A Szentlélek a teljes, a gazdag élet, akiben minden tökéletesség hiánytalan ténylegességben önmagáért van (19, 152). A „fölséges Isten Ajándéka" nekünk is ajándékot hoz; élettel kedveskedik; édes, szép, gyöngy élettel (7, 162). Jézus lehelte, s viharzó lökésekben megy végig a világon. Kigyulladt Pálban, Ágnesben, Perpétuában, Teréziában, Ferencben, Néri Fülöpben ... (7, 160.) Azért jött, hogy öntudatunkban a szép, tiszta, nemes élet alakítása fakadjon, amelyben az igaz fölismerése s a jó szeretete az öntudattal azonosul, és amely nem utánzat, lenyomat, öntvény, hanem fakadás. A Szentlélek fakadása (19, 136). Az élet virága A teremtett élet alakjai közül az egyéniség érdek, li Prohászkát leginkább. Nemcsak azért, mert hivatása természetszerűleg a jellemalakítás területére sodorja, hanem azért is, mert az egyéniségben pompá-