P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

működése főleg az egyetem érdekében folytatott tevékenykedésberr merül ki. Ennek a roppant tevékenységnek iramában még egy másik szellemi és lelki foglalatossága is volt, amellyel a vállalt ferences életnek bölcseleti megokolását dolgozta ki. Ennek az elmélyedő és aprólékos munkának eredménye ez a könyv. P. Gemelli a franciskanizmusban, az önmagában valósággá formált szentferenci eszmék leghűségesebb alanyának ismeri magát. Két gondolat csendül ki e művéből, mint amely a ferences életnek kiemelkedő sajátossága : a tevékenység és az akaratiság. S alig kell külön megemlítenünk, hogy P. Gemelli ennek a két gondolatnak tökéletes megvalósítója. Több mint egy évtizeden dolgozott a munkán, úgyhogy sok év leszűrt meggyőződésének hatalmas kifejezésévé lett e mű. Ez a könyv a ferences életről tapasztalt boldogságnak, a szentferenci lelkület életrevalóságának megvallása, bizonyítása, önigazolása és magasztalása. A mű kiválósága az, hogy a ferencességet úgy állítja az olvasó elé, mint tant, rendszert, életfelfogást, világnézetei. S hogy jól megértesse ennek az életformának előnyeit vagy sikereit, a rendszernek átfogó képét tárja elénk, a szentferenci tannak mintegy keresztmetszetét adja, hogy ennek az életnek, mint szerves egésznek idegzetét, erezetét maga előtt lássa és olvassa. Mivel pedig az egyes szerzetesrendek alapítóiktól kölcsönzik azt az összetéveszthetetlen vonást, amely az egyénekben, a rend történelmén, tanain kiütközik, azért P. Gemelli is nagy következetességgel vezeti végig az alapító Szent Ferenctől a XX. századig ennek a rendnek összetevőit, elveit, cselekvésmódjának rugóit, az egyedek viselkedését mindig visszakövetkeztetve Szent Ferencre, vagy azokat tőle származtatva. Ezt három részben, vagyis három fejezet alá fogható apró értekezésekben teszi. Az elsőben Assziszi Szent Ferenc találó jellemzését, életfelfogását és erényeit tárja elénk. A másik részben nagy, jellemző ecsetvonásokban jeleníti meg előttünk a rend történetét, a szentferenci arculat diagnózisát, századonként megismétlődő korszerűségét és hódító erejét. Itt a rend nagy férfiainak, nagy gondolkodóinak, a kultúra és művészet ápolóinak, a missziók és a jámborság jellegzetes ferences megtestesítőinek egész csarnokát tárja elénk ; mindenkor jellegzetesen találó kortörténeti aláfestést használ. A harmadik részben a ferences élet, mint filozófia- és aszketikafoglalat ragyog előttünk, amely a mai kor társadalmába is belevilágít, amelyen akar és tud segíteni. Külön ki kell emelnünk a szerző magasszínvonalú tárgyilagosságát, amely akkor, amidőn rámutat a Szent Ferenc-rendnek értékeire, elismeri egyéb rendeknek vagy a rend mindegyik árnyalatának sike-