P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

éppígy fordul érzelmes figyelemmel a teremtményekre, mert inkább kész csodálni, mint ítélgetni, mivel tudja, hogy még az alacsony rangúakban is van a jónak bizonyos szikrája. A rokonérzéssel a ferences megértés átöntheti magát másokba, annyira, hogy azok legbelsőbb patkósát átérzi; a rokonérzés révén tudja tanulmányozni az ellenfél tanait az ő szellemük és belső logikájuk szerint és kiragadja az igazságnak azt a sugarát, amely a legmakacsabb tévelyek alatt is el. ejtőzik. Minél nagyobb nehézséget talál megértésükben, annál jobban törekszik megszeretésükre, mígnem a sötét tárgy leveti magáról a szeretet előtt fátyolát és áttetszővé válik. A katolikus gondolat és a modernnek mondott gondolat közti összeütközésben soha nem lesz meg a győzelem a kizárólagosság révén. E kijelentés alatt a tani disputák kizárólagos jellegét értem, amelyekben saját álláspontja védelmének elfogultsága megakadályozza, hogy az ellenfelét megéi tse. A két párt hangosan és mozdulatlanul mindaddig szemben áll egymással, amig közbe nem lép egy harmadik, aki az erőket el nem téríti. Állítom, hogy a konfliktust ki lehet küszöbölni, ha majd alkalmazzák a megértésnek ezt a ferences rokonérzését, amely az igazság elvei felett megalkuvás nélkül felajánlja az ellenfélnek a teljes megértést; ez bizakodva a világra jövő, minden embert megvilágosító Mesterben csendesen arra számít, hogy megvárja, míg a másik enged vagy kimerül ugyanabban ez erőlködésében, amelyet felforgat a nyomon követő kor, míg ellenben a keresztény gondolat ellenáll a századoknak. A rokonérzés a gyakorlatiasságnak és lemondás kétágúságának egy másik megnyilvánulása, amely áthatja az egész ferences lelkiséget, mert megtartja a gondolatot az élő valóságban és azt eszközli, hogy ne számítsunk mások megértésére. Mivel azonban „ki elveszti lelkét Istenért, megtalálja azt", éppígy a gondolat is az erősebb és eredetibb nem-énből származik, A ferences gondolat eredetisége éppen a valóhoz való nagy hűségben áll (concretezza, bölcseleti nyelven kézzelfoghatóságnak kellene mondani), amely a tudós ferenceseket is vezérelte kedvelt bölcseleti vagy teológiai tételeik megválasztásában. Megjegyzésreméltó ez a magatartás Szent Bonaventura egyeztető törekvéseiben, valamint Duns Skót átható kriti-