P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
működését a XIII. században, azután pedig az ifjú királyleányban magasztalja a ferences lelkiséget. E pontnál érdekes volna tanulmányozni, hogy mely európai romantikus szerzők és a romantikus művészetnek milyen művei merítettek ihletet a ferencességtől. Ez a kutatás azonban messze vinne bennünket és ez a ferences kultúrához tartozik, nem pedig ehhez a munkához. Azért itt csak legyen elég, ha általános vonással megjegyezzük, hogy az első romanticizmus a költő-Ferenc iránti csodálatában rendelkezett azzal a jóízléssel, hogy nem regényesítette, nem szinésziesítette el és nem tette őt divat-szentté. Szent Klárát elfelejtették, Assziszit nem zavarták, Alvernát illetőleg pedig azt mondhatjuk, hogy az első romantikus nemzedék nem ismerte. A XIX. század végén és a XX. században lép fel bizonyos dekadens esztetizmus folyományaként Szent Ferencnek művészi-érzelgős meghamisítása. Különlegesen csak egy, a ferences lelkiségtől áthatott irodalmi munkához fűzűnk észrevételt, egyesegyedül erről az egyről, de általános közkedveltségű műről : az I promessi sposi-ról (A jegyesekéről emlékezünk meg. Manzoni és a ferencesek. Két nemes egyházi férfi alakja domborodik ki a Jegyesekből, akik megszerettetik a katolicizmust: Federigo Borromeo bíboros és Cristoforo (Kristóf) atya. Az első parancsnoki állásánál fogva a magas méltóságból bocsátkozik le, hogy személyesen cselekedjék, de csak rendkívüli esetekben lép elő : Innominato megtérését a bíbor eszközli. 1) Azonkívül gyermekségétől fogva fedhetetlen élete olyan tökéletességi fokot juttatott neki, amely a gyarlókban inkább csodálatot vált ki, mint bizalmat. Ezt is, azt is don Abbondio és a szabó bizonyítják. Cristoforo atya naponként a nép között él ; atyai szeretettel és papi tekintélyével műveli alacsony hőseinek lelkiismeretét. Amikor természetéből kifolyólag merészen közbenjár egy hatalmas úrnál a törvényszéki aktusnál, kiutasítják és kámzsája alig elég arra, hogy megmenekülhessen ; bezzeg a bíbort ^Innominato Manzoni Jegyesek c. regényének egyik alakja, Lombardiai gróí, aki Federigo Borromeo bíboros karjai közt tér bűnbánó életre.
