P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

alapra festett, merev, bizanti Mária-képek, a fábólfaragott szentek trónusai és a tágranyílt szemektől, szertelen kezektől és lábaktól körülvett Krisztus-bíró diadala. Amint Isten dalosainak énekében, úgy a ferencesek hitszónaklataiban, a ferences legendák elbeszéléseiben, az elmélkedések (meditationes) irodalmában és az összes egyéb művészetekben a pokol eltávolodik, a paradicsom közelebb jő és emberiesebbé válik, a Megfeszített fölénybe kerül a Bíró és Diadalttartó Üdvözítő mellett a megbocsátás új kifejezésében, a Szűzanya leszáll ékköves trónjáról, Kisdede fölé hajlik, aki mosolyog, vagy „alázatosan" egy szalmazsákon ül, hogy megszopja az emlőt, „mivel még nem akar levest". A „nagy szerető" szentek pedig, akiket a ferencesek előnybe részesítettek: Keresztelő Szent János, Szent János evangélista, Szent Mária Magdolna, Szent Péter, Szent Pál eljőnek, hogy a Szentszűzzel társalogjanak. Még néhány év és a szerető szentek „vígságának dalkörei", amelyekről Jacopone ír, elevenítik majd meg a falakat és falburkolatokat. A gondolatok összhangja és az érzelmek titokzatossága láthatatlanul vonul el az ég és föld között, miután a nagy Király Követe nővérének nevezte a halált. A művészet ezt nyilatkoztatja ki mindenkinek, még az írást nem tudóknak is. Az aranykor. A XIII. század végén a ferencesség úgy jelenik meg, mint valami lelki erő, amely annyira teljes, bonyolult és öntudatos, hogy cselekvésre képes minden társadalmi rétegben és minden irányban, a köztereken éppúgy, mint az egyetemeken, a remeteségben, mint az udvarokban, az európai tömegen éppúgy, mint az ázsiai hordákon. Ez az erő szeretet, kézzelfogható és tevékeny szeretet, amely az elmélkedésre ráüti akarati és misztikus lendületét, aminek olyan nagyon fontos kihatásai voltak a működésre, a művészetre, egyszóval a művelődésre. A ferences tevékenység, amely az evangéliumi példaadás és az igehirdetés apostolságában fejeződik ki, épp a szeretet és közvetlenség jellegénél fogva, csakhamar kettős eredményt mutat fel : egy általánost és egy részletest. Általános a gyermekdedebb, bensőségesebb és bizalmasabb vallásosságnak elter-