Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

hirdetői tájékozatlan közönségük megejtésére és a világ félrevezetésére használtak.

4

2 Bármily nagy számmal csatlakoztak azonban a katarok és a waldenzek felekezetéhez a jobbágy- és proletárelemek, a két mozgalomnak igazi szint, elevenséget és tartósságot mégis a nemesség és polgárság tömeges hozzáállása kölcsönzött. Különösen áll ez Olaszországra, ahol az említett vallási, társadalmi és gazdasági okokon kívül a politikai élet hullámzásai is erősen belejátszottak a viszonyok alakulásába. Itt elsősorban a pápaság és császárság ellentétére kell gondolnunk: természetes, hogy a császárpárti ghibellinek könnyebben megalkudtak az eretnekséggel, mint a pápapárti gvelfek. De voltak kivételek is. Jó példa erre Milánó: bár politikai érdekei már Barbarossa Frigyes első olaszországi útja óta szorosan a pápasághoz fűzték, mégis közömbösen szemlélte az eretnekségek behatolását. Ezért már a századfordulón úgy élt a köztudatban, mint „az eretnek elvetemültség menedékhelye", mint a „tévedések gyűjtőmedencéje" és mint az „eretnekség szülőanyja és tápláló dajkája." Falai között idővel nem kevesebb, mint tizenhét eretnekségárnyalat talált otthonra.

4

3 Nem csoda tehát, hogy III. Ince pápa egy alkalommal felindulásában keresztes hadjárattal fenyegette meg a nyakas várost. (1213. október 21.) Milánó esete azonban mégis kivétel volt. Nagy egészében a gvelf és ghibellin álláspont eldöntötte az eretnekségekkel szemben való állásfoglalás kérdését is. Csak az volt a baj, hogy a legtöbb város magában is meghasonlott, s a szemben álló pártok örökös harcot folytattak egymással a hatalom birtokáért. Ezért 4

2 Vargha D.: III. Ince és kora. Budapest, 1893. 506 s kk. 1. 4

3 Volpe i. m. 85. s k. 1. 3 Dr. Balanyi: Assisi Szt. Ferenc, a, demokrácia hőse 33