Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

az eretnekségekkel szemben való eligazodást a nagy­politika kérdésein túl a helyi pártharcok kimenetele is erősen befolyásolta. Pl. az egyházi államhoz tar­tozó Assisiben a VI. Henrik császár halála után be­következett nagy demokrata felbuzdulás hatása alatt a pápaellenes körök kerekedtek felül s 1204-ben Gi­raldo di Giberto személyében eretnek podesztát he­lyezték be a hatalomba. 4 4 Ugyanez történt néhány évvel előbb Orvietóban. Itt annyira megnőtt az eret­nekek bátorsága, hogy már nyíltan a katolikusok ki­veréséről kezdtek beszélni, úgy hogy ezek kénytele­nek voltak az önvédelem fegyveréhez nyúlni. De a katarok nem ijedtek meg; árulással hatalmukba kerí­tették a katolikus párt vezérét, a jámbor és erélyes Parenzo Pétert és kegyetlenül meggyilkolták őt. (1199. május 21.) 4 5 A szomszédos Viterbóban hasonló eseményekre került a sor: a pápaellenes párt 1205­ben közismert katarokat választott konzulokká, köz­tük Tignosi Jánost, egy név szerint is kiközösített fő-fő tanítómestert. „Rosszabbak vagytok, mint a zsi­dók, — jajdult fel a pápa — s azt hiszitek, hogy a földet és általában az anyagi világot a sátán terem­tette." 4 6 És ha már Umbriában, tehát az egyházi állam egyik tartományában, ennyire megnőtt az eretnekek hatalma, könnyű elgondolnunk, mennyivel merészeb­ben mozogtak Lombardiában, Toszkanaban, Szavojá­ban, Velencében és az olasz félsziget egyéb tartomá­nyaiban, melyekben kevésbbé érvényesült a pápai el­lenőrzés s következésképpen korlátlanabbul hatottak az eretnekségek kiváltásában szerepet játszó vallási, 4 4 Barenton: L'action sociale de Frangois de Assisi. Paris. 1907. 23 L 45 Vargha i. m. 510 s k. 1. 4 6 Luchaire A.: Innocent III. Rome et l'Italie. Paris, 92 1. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom