Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

A szigorúság azonban éppen olyan kevés foga­nattal járt, mint előbb a jóakarat. Waldes tanítása a kiközösítés után is rohamosan terjedt s közben egyre több és több eretnek állítással vegyült. 2 8 Kö­vetői lyoni szegények (Pauperes de Lugduno), Krisz­tus szegényei (Pauperes Christi), waldensek (Walden­ses, Valdensii), leonisták (Leonistae = Lyonból jö­vők), jacipősök (Sabbatati, Insabbatati), szombatosok (Savate), lombardiai szegények (Pauperes Lombardi) néven Délfranciaországon kívül csakhamar elárasz­tották Piemontot, Felsőolaszországot, Spanyolorszá­got és a Rajna mellékét, sőt a távoli Ausztriába és Csehországba is eljutottak. 2 9 Különösen szíves fogad­tatásra találtak Milánóban és környékén, hol az al­sóbb néposztályokból, főleg a gyapjúszövőkből kike­rült humiliatusok népes felekezete már előzőleg lel­kes propagandát indított a szegénység eszméje érde­kében. 3 0 Később francia és lombard árnyalatra esett szét a mozgalom. A francia „szegények" általában mér­sékeltebb magatartást tanúsítottak: nyíltan nem sza­kítottak az Egyházzal, látogatták istentiszteletét és elfogadták szentségeit. A lombardok ellenben eleitől fogva teljes különállásra törekedtek és saját elöl­járók (rector es, praepositi) választását követelték. A Waldes halála után (t 1217) tartott bergamoi érte­kezlet a keresett megegyezés helyett végleges szakí­2 8 Döllinger i. m. II 1 s kk. 1. 62 s kk. 1. 2 9 Hergenröther J.—Kirsch J. P. i. m. 530 1. A wal­denzi mozgalom újabb irodalmának jelentősebb termékei: Grundmann H.: Religiöse Bewegungen im Mittelalter. 1935. Ottonello B. G.: La chiesa valdese, Pinerolo, 1935. Salefran­que P. de: Histoire de l'hérésie de Béarn. I —II. Paris, 1936. Stefano A. de: Riformatori ed eretici nel medio evo, Roma, 1938. 3 0 Zanoni: Gli Umiliati nei loro rapporti con l'eresia, Tindustriia della lana ed in comuni. Milano, 1911. 19 s kk. 1. Volpe i. m. 49 s k. 1. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom