Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)
I. Előzmények
A szigorúság azonban éppen olyan kevés foganattal járt, mint előbb a jóakarat. Waldes tanítása a kiközösítés után is rohamosan terjedt s közben egyre több és több eretnek állítással vegyült. 2 8 Követői lyoni szegények (Pauperes de Lugduno), Krisztus szegényei (Pauperes Christi), waldensek (Waldenses, Valdensii), leonisták (Leonistae = Lyonból jövők), jacipősök (Sabbatati, Insabbatati), szombatosok (Savate), lombardiai szegények (Pauperes Lombardi) néven Délfranciaországon kívül csakhamar elárasztották Piemontot, Felsőolaszországot, Spanyolországot és a Rajna mellékét, sőt a távoli Ausztriába és Csehországba is eljutottak. 2 9 Különösen szíves fogadtatásra találtak Milánóban és környékén, hol az alsóbb néposztályokból, főleg a gyapjúszövőkből kikerült humiliatusok népes felekezete már előzőleg lelkes propagandát indított a szegénység eszméje érdekében. 3 0 Később francia és lombard árnyalatra esett szét a mozgalom. A francia „szegények" általában mérsékeltebb magatartást tanúsítottak: nyíltan nem szakítottak az Egyházzal, látogatták istentiszteletét és elfogadták szentségeit. A lombardok ellenben eleitől fogva teljes különállásra törekedtek és saját elöljárók (rector es, praepositi) választását követelték. A Waldes halála után (t 1217) tartott bergamoi értekezlet a keresett megegyezés helyett végleges szakí2 8 Döllinger i. m. II 1 s kk. 1. 62 s kk. 1. 2 9 Hergenröther J.—Kirsch J. P. i. m. 530 1. A waldenzi mozgalom újabb irodalmának jelentősebb termékei: Grundmann H.: Religiöse Bewegungen im Mittelalter. 1935. Ottonello B. G.: La chiesa valdese, Pinerolo, 1935. Salefranque P. de: Histoire de l'hérésie de Béarn. I —II. Paris, 1936. Stefano A. de: Riformatori ed eretici nel medio evo, Roma, 1938. 3 0 Zanoni: Gli Umiliati nei loro rapporti con l'eresia, Tindustriia della lana ed in comuni. Milano, 1911. 19 s kk. 1. Volpe i. m. 49 s k. 1. 27