Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

(Valdus, Valdesius) — keresztneve, Péter, csak 1368­ban bukkan fel először —• gazdag lyoni kereskedőt is, kinek nyomán még magasabbra csaptak fel az egy­házellenes forradalom lángjai. A szegénység e fanatikus apostolát, a kortársak egybehangzó állítása szerint, az evangéliumi gazdag ifjú és Szent Elek példája indította életének gyökeres megjavítására. Megtérését azon kezdte, hogy az 1176. évi nagy ínség idején minden vagyonát a szegények­nek osztotta. Azután híveket toborzott maga köré és az egyházi hatóságok engedélye nélkül prédikálni kezdett. Prédikációiban úgy tüntette fel magát és ta­nítványait, mint Krisztus kizárólagos követőit, s köz­ben heves támadásokat intézett a papok ellen, akik szerinte a „gyönyörűségek bőségében úsznak." 2 6 Mi­kor János lyoni érsek a mind gyakrabban ismétlődő botrányok miatt megtiltotta neki a prédikálást, ő az­zal vágott vissza, hogy Istennek inkább kell engedel­meskedni, mint az embereknek és változatlan buzgó­sággal folytatta tovább vándorapostolkodását. Ugyan­így túltette magát III. Sándor pápa és a harmadik la­teráni zsinat (1179) tilalmán, hogy ezentúl tartóz­kodjék a dogmatikus kérdések feszegetésétől. Rövid ideig tartó hallgatás után megint prédikálni kezdett és még elkeseredettebben támadta az Egyház és a papság életét. Emiatt III. Lucius pápa a veronai zsi­naton (1184) követőivel egyetemben kiközösítette őt az Egyházból, mint olyan embert, „aki rengeteg té­vedésbe esett, eretnekek közé keveredett, magába szívta azok tévedéseit s végül a maga téves elmeszü­leményeit a régi eretnekek régi tévedéseivel szűrte össze." 2 7 2 8 Volpe i. m, 49 1. 2 7 Hergenröther I.—Kirsch J. P.: Handbuch der allge­meinen Kirchengeschiehte II. Freiburg 4, 1904. 530 1. Volpe i. m. 50 1. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom