Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
Tördas Gyúró irányából Elek Péter foglalt el egy-egy részt.37 A határsértések miatt a monostor 1377-ben a Budai Káptalannal eltiltatta a szomszédos Gyúró, Kálóz és Martonvásár birtokosait (illetve azok jobbágyait) Tordas területének látogatásától.38 A tiltás eredményét nem ismerjük, azonban 1421-ben vizsgálat indult a tordasi határfoglalások ügyében. Az apácák képviseletében eljáró Senyedi Jósa kérésére Garai Miklós nádor (1402-1433) Kechi Miklóst, Esztergomi Márton diákot a király, Ózdi Pált Perényi Péter országbíró39 (1415-1423) nevében küldték ki a helyszínre. Visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy Kuldói Barnabás fia, Mihály, Thorkus György és Kun Mihály az apácák küldői birtokát elfoglalták, valamint a gyúrói és kuldói birtokosok (Kun György, Balázs fiai: János és Benedek, János fiai: Péter, Miklós és Albert, Веке Sebestyén, János fia: Gergely, Barson Sebestyén, Kun Benedek és Miklós fia Péter) határjárást végeztek a számukra vitatott határszakaszokon, amelynek eredményeképp az apácák tordasi erdejéből, szántójából és szőlőhegyéből egy részt saját területükhöz csatoltak.40 Az ügy folytatásaként az apácák ügyvédje, Haraszthi András 1423. augusztus 29-én megjelent a nádor előtt és a fent megnevezett gyúrói és kuldói birtokosok ellen panasszal élt. Az alperesek az 1337. évi kuldói határjárásra, valamint az azt követő 1342. évi nádori döntésre hivatkoztak. A felperesek ragaszkodtak a határ ismételt kijelöléséhez, ennek eredményeképp 1423. november 2-án az érintettek jelenlétével szétválasztották a tordasi és kuldói határt. Emellett a pereskedő feleknek 28-28 márka41 bírságot is fizetniük kellett.42 Az uralkodó I. Ulászló király (1440-1444) parancsára a Budai Káptalan, majd a Székesfehérvári Keresztes Konvent az apácák panaszára 1444-ben vizsgálatot indított, miszerint 1436-ban György diák budai polgár fegyveresekkel rátört a Pest és Esztergom vármegyei „Thordas" és Somodor birtokokra, azokat feldúlta, a jószágokat és a kolostor búzáját elhordták. A támadás során több jobbágyot feleségeikkel együtt megsebesítettek, egy embert Somodorról fogságba vetettek, összesen 2000 forint kárt okozva. A 37 Uo. 5509. sz 38 Uo. 6443. sz. 39 Az országbíró a középkori Magyarországon a király és a nádor után a harmadik legfontosabb főméltóság volt. Kezdetben a királyi udvartartás irányítója és a királyi birtokok népeinek felügyelője volt, majd a 13. századtól vált az ország főbírájává. 40 Borsa, 2003.175. p. 41 A márka súlymérték, a középkori királyi pénzverés nemesfém súlyegysége (245,54 gramm), amelyből meghatározott számú dénárt vertek. 42 C. Tóth, 2007. 426-427. p. 24
