Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
A TELEPÜLÉS GYÖKEREI vizsgálat az apácák panaszának helyt adott, az ügy elintézéséről azonban nem maradt fenn dokumentum.43 Az apácáknak 1448-ban Martonvásár birtokosaival; Gersei Lászlóval és Petővel támadt konfliktusuk; a martonvásári birtokosok ugyanis fegyveresen megtámadták Tordast, ahonnan Halas Antal jobbágyot közel 100 aranyforintot érő ingóságaival elhurcolták.44 Az eset folytatásaként a martonvásári birtokosok 1454-ben panaszt tettek az uralkodó, V. László királynál (1452-1457), hogy a tordasi jobbágyok a martonvásári határra támadtak és a ménesből 20 lovat elpusztítottak, ezáltal 300 aranyforint kárt okoztak. A vád szerint a jobbágyok az apácák és azok familiárisa,45 Szalóki János utasítására érkeztek, ezért tanúvallatást rendeltek el. A tanúvallatások igazolták a panasz jogos voltát, ezért az apácákat és Szalóki Jánost 1454. május elsejére a királyi vizsgálat elé idézték.46 A dokumentumban Tordast Pest vármegye részeként írták le, amellyel feltehetőleg a Nyulak szigetéhez való tartozásra utaltak. A vizsgálat eredményéről nem maradt fent okirat. A csekély számú Tordasra vonatkozó 15. századi forrás között 1486-ból fennmaradt egy országos jelentőségű: a helység hegyközségi szabályzata. A szabályzat a Nyulak-szigeti apácák és a Tordason szőlőbirtokkal rendelkező [kajászójszentpéteri, gyúrói nemesek és martonvásári lakosok megállapodását tartalmazza. Jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon a második legrégebbi fennmaradt hegyközségi szabályzat, a legrégebbi a Pozsony vármegyei Vajnor helységé az 1460-as évekből való. A vajnori szabályzat csak a szüretelés szabályaival foglalkozik, ezzel szemben a tordasi egyéb hasznos rendszabályokat is tartalmaz. Unikális volta miatt közöljük a latin nyelvű eredeti szöveg magyar nyelvű fordítását. „ Emlékezetül adjuk jelen írásunk erejével mindazoknak akiket illet, hogy az Úrnak 1486. esztendejében Bornemissza Péter és testvére Pál Sytheet Bálint és György fia Benedek [ KajászóJSzen tpéterről (de Zentpether) Barson János és György fia Lőrinc gyúrói nemesek (de Gyúró) Tamás bíró és testvére Sebestyén és István (pap vagy jegyző) litteratus körültekintő és előrelátó urak Martonvásár mezővárosából (de opido Marthonvasara) és más lakosai ezeknek a falvaknak, akik bor kilencedet és ti43 MNL OL Q 332. DL. 13.792., 13.797. sz. 44 Uo. 14.154. sz. 45 A familiaritás a hűbéri függés sajátos magyarországi változata, amely elvileg önkéntes alapon ment. A familiáris az egyházi és világi földesuraktól személyesen függő, az úr családjához tartozónak tekintett, viszonylag szerény vagyonú nemes, aki a felemelkedés reményében, illetve a bárói hatalmaskodások elleni védelem miatt lépett ilyen szolgálatra. 46 MNL OL Q 73. DL-DF. 93.245. sz. 25
