Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

Tördas

Az 1853. március 2-án kiadott úrbéri pátens szabályozta a jobbágyfelszabadítással járó kérdéseket. A korábbi földbirtokosok állami kártalanítást kaptak az elveszített jobbágytelkek után, viszont az irtás- és maradványföldek a földesúr tulajdonában maradtak, megváltásuk a gazdákat terhelte, valamint a pátens kötelezővé tette a legelő-elkülönítést is. A rendelet értelmezése vitákat generált a volt földesúr és a gazdák között, amelyek nem egyszer per tárgyát képezték. Az úrbéri perekben az ilyen ügyekben eljárni hivatott úrbéri törvényszékek döntöttek, nem történt ez másképp Tordason sem. Palocsay Horváth Ferdinánd örököse, Salamon Elekné Palocsay Horváth Kornélia 1856-ban beperelte az egykori tordasi jobbágyokat a törvényszéknél a birtokviszonyok rendezésének tárgyában. A tordasiak jogi képviseletét Zsömböry Ede, a felperesekét Eörsi Nagy Antal ügyvéd látta el. Az ügy kapcsán ismerjük a tordasi elöljáróság tagjait 1857-ből: Benedikti József községi bíró, Georgiádes Lajos jegyző, Varga György, Pintér István Tarnóczi János és Popelka Pál esküdtek. A per végül - bírói közvetítéssel, peren kívüli - békés egyezséggel zárult. Az 1859-ben megkötött úrbéri egyezség az 1832-ben kötött megállapodáson és az akkor készített térképen alapult, ennek értelmében 16 egész telket ismertek el, minden telekhez - az

TORDAS ÉS HATÁRA 1883-BAN (FMKF)

70