Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Népek tavaszától" a „Nagy háborúig" egy hold nagyságú belső részeket leszámítva - 22 hold szántó, 12 kaszás rét és tíz hold legelő tartozott (egy magyar hold 1200 négyszögöl). Amelyik gazda nem a megszabott belső telekkel rendelkezett, annak azt a rétbeli részéből kellett elvenni vagy pótolni. A gazdák használatában lévő, a megszabott méret felett álló földeket a törvényszabta ár kifizetésének fejében megtarthatták. A tordasi gazdák a belső és külső telkeket is beleszámítva összesen 587 hold földterülettel rendelkeztek, amelyből 27 holdat kellett megváltaniuk. A volt jobbágyok tulajdonában ekkor 352 hold szántó állt, a többi részt a rétek és legelők tették ki. A legelőből a volt házas zsellérek (1859-ben 52-en voltak) is kaptak fejenként nyolcadnyi telekhez járó meny- nyiséget, összesen 65 hold összterülettel. Az evangélikus lelkész használatában álló birtokot egész telekre egészítették ki. Az evangélikus tanító javadalmaként járó fél telekre kiterjedő földet szántóban, rétben és legelőben kellett megadni. Az evangélikus iskola telkét az előtte lévő üres telekből egészítették ki. Községháza építésének céljára az evangélikus papiak mellett álló telekből jelöltek ki területet. A jegyzői hivatalnak öt hold legelő járt, a község által eddig használt hat hold föld továbbra is megmaradt. Megegyeztek egy faiskola létrehozásáról is, a kijelölt telek egy részét az urasággal közösen „földhordóhelynek" használták. A temető az 1832- ben megállapított helyen maradhatott. A helységtől keletre az új út vonalvezetését jelölték ki.162 Az úrbéri egyezségből kimaradt a római katolikus tanító javadalmazása, ezért 1860-ban pótlólag csatolták hozzá oly módon, hogy a tanító fél telek föld és öt hold legelő használatát kapta meg.163 Az egyezséghez kapcsolódóan elkészítették a földkönyvet. A 16 egész telek 36 gazda között oszlott meg a következőképp: 28-an fél, míg nyolcán negyed telekkel rendelkeztek. A telekkönyvben ezen kívül 60 zsellér neve lett feltüntetve. A dokumentumban összeírták a volt földesúr nevén szereplő tordasi birtokrészeket is, az urasági szőlőnek a jelentős részét a tordasi gazdák műveltek bordézsma fejében.164 Tordas határleírását 1862-ben készítették el a szomszédos települések képviselőinek jelenlétében, mivel a hozzájárulásukkal lehetett érvényesnek tekinteni a felmérők által megállapított határt. A határjárás során lépésenként körüljárták Tordast, részletesen leírták a községet a szomszédos helységektől elválasztó határköveket és 162 MNL FMLIV. 155c Tordas, 1859. január 30., 1859. június 27. 163 Uo. 1860. március 19. 164 Uo. Tordassi földkönyv. 1859. január 29. 71
