Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

Népek tavaszától" a „Nagy háborúig'

A tordasi határ Kálóz és Erdőmajorral együtt 1864-ben 3545 katasztrális holdat tett ki, ebből az uradalomhoz 2250, míg a községhez 1295 hold tartozott.

Tordas fejlődését elősegítette az 1861-ben átadott Buda és Székesfehérvár között közlekedő vasútvonal, amely a közeli Martonvásárt is érintette. A község külön postaállomással nem rendelkezett, a helyieknek a szomszédos településre kellett járniuk ilyen ügyekben.160

Az 1850-ben Magyarországon is bevezetett földkataszterezés hozadéka- ként Tordason is felmérték a földeket. A helység határában, az 1850-es években háromnyomásos gazdálkodást folytattak oly módon, hogy az első évben búzát, a másodikban árpát és zabot vetettek, míg a harmadikban megtrágyázták és ugarnak hagyták, egynegyedét takarmánynövényekkel borították be. A földtermési táblázat adatai szerint a tordasiak 1852-ben a 2941 alsó-ausztriai hold művelési területnek a kétharmadát szántóföldek, hatodát rét és legelő tette ki. A felsorolt művelési ágakon kívül használtak még szőlőbirtokot és erdőterületet is.161

160 Pesty, 1977. 287. p.

161 MNL FML XV. 2c Földtermési táblázata tordacsi adóközségnek. 1852. július 6.

69

(Közli: WONSCHER,1943. 156. p)