Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

Tördas

TORDAS ÁBRÁZOLÁSA EGY 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL SZÁRMAZÓ KATONAI TÉRKÉPEN

(Fénykép-rekonstrukció Juhász Csaba tulajdonában)

Ságból tartották fenn magukat, a férfiak naponta 30, a nők 20, a gyerekek 10 krajcár keresetre számíthattak. A földműveseken kívül két kereskedő, két csizmadia, két molnár (két segéddel rendelkeztek) és hat takács élt Tor- dason. A közepes minőségűnek nyilvánított földeken 1800 hold szántó, 243 hold rét, 331 hold legelő, 189 hold szőlő és 93 hold erdő helyezkedett el. Az állatállományt tekintve 113 lovat, 68 ökröt, 129 tehenet, 2862 juhot és 342 sertést tartottak, azonban kereskedelmi célokra azokat nem hasznosították. A helységben 1856-ban egy evangélikus és egy római katolikus iskola működött, az evangélikusban 100, a katolikusban 20 diák tanult. Mindkét iskola egy-egy tanárral és osztállyal rendelkezett.159

Tordas lélekszámát illetően az 1857. évi összeírás adatai ellentmondanak az 1856. évi statisztikai felmérésnek. E szerint a településen 794 fő élt, közülük 622 evangélikus, 150 római katolikus, 19 református és három zsidó volt. Az evangélikus egyháznak több filiája is működött: Kajászószentpéter, Baracska, Ercsi, Martonvásár települések, valamint Rácszentmiklós, Rác- szentlászló és Alsóbesnyő puszták. A tordasi római katolikus leányegyház 1843-tól Gyúróhoz, majd a kiegyezés után ismét Válhoz tartozott.

159 Statistische, 1856.16-17., 40., 54., 68., 114., 164. p.

68