Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
Földesurak szolgálatában A tordasi jobbágyok ugyancsak tiltakozással éltek a vármegyénél, amikor a martonvásári földesúr a budai út mentén közvetlenül a tordasi határon csárdát emeltetett. A csárdában árusított „olcsóbb" bor miatt a tordasiakat jelentős károk érték, emellett az ott tartott jószágok veszélyeztették a közelben található tordasi földeket.129 Tordas és az érdi uradalomhoz tartozó Tárnok között a határ nem volt kijelölve, ezért a későbbi viták elkerülése véget 1806-ban Nagy Ignác és Tárnok földesura, gróf Illésházy István egy határjárás során kimérettette a határt.130 Érti Antal budai polgár 1812-ben tordasi, gyúrói és szentpéteri lakosokkal fát hordatott Tordasról Érdre. A fuvar 2390 forintra terjedő díját nem fizette meg, mert azzal vádolta meg a fuvarosokat, hogy azok 27 öl fát eltulajdonítottak. Panaszára Fejér vármegye közgyűlése vizsgálatot indított az ügyben, amely során megállapították, hogy a Tárnok helységen keresztül történő szállítás során a szekerekről lehulló fát a helyiek összeszedték és behordták. Arra is akadt példa, hogy a tárnokiak bor és pálinka fejében vásároltak a fából. Az érdiek tanúvallomása szerint a Duna-partra leszállított fából több molnár is elszállított a malmához a felvigyázó tudtával. A vármegye megállapítása értelmében a hiányzó fáról nem a fuvarosok tehetnek, hanem az jelentős részben Érden tűnt el, ezért Érti Antal köteles megfizetni a fuvarozás bérét.131 Részletes adatokkal rendelkezünk Tordas 1816. évi gabonaterméséről, személyenként felsorolva az elvetett és megtermelt, valamint a következő évi vetésre félretett mennyiséget, továbbá a személyes szükségletre valót. Az összeírás oka az 1816-1817-ben Magyarországon pusztító éhínség volt. Az éhínség kiváltója a hűvös és rendkívül csapadékos 1815. és 1816. esztendő, valamint a szokatlanul hideg tél.132 Az összeírásban 93 személyt írtak össze, közülük 36 telkes gazda volt, azonban egész telekkel továbbra sem rendelkezett senki. A telkesek megoszlása szerint 28-an fél, nyolcán negyed telekkel rendelkeztek. Az 1768. évi adatokhoz képest előrehaladt a zselléresedés: összesen 57 zsellért vettek fel a jegyzékbe, de közöttük tartották számon a mesterembereket: találunk közöttük vargát, csizmadiát, kovácsot és takácsot. Az összeírtak között szerepel egy molnár, azonban malom ismereteink szerint ekkor nem működött a helységben. 129 MNL FML IV. 73. Tordas. 1798. március 11. 130 Uo. 1806. november 6. 131 Uo. 1812. december 1. 132 Egyes elméletek szerint a szélsőséges időjárást az indonéziai Tambora vulkán 1815-ben bekövetkező kitörése okozta, amely világszerte éreztette hatását és sok helyen éhínséget okozott (Vö. História, (2010) 4. sz. 24-27. p.) 59
