Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
TORDAS A terméseredményeket górcső alá véve; a 256 pozsonyi mérő elvetett búzának mindössze a duplája termett meg (524 mérő), ami igen gyenge termésátlagot jelent. Hasonló tendenciát mutatott az árpa is, a zab termett viszonylag jobban, az elvetett mag ötszörösét lehetett betakarítani. Búzából, ha nagyon szűkösen is, de elég lett a termés, azonban árpából és zabból komoly hiány mutatkozott. Az árpa esetében már az elvetett mag mennyisége is igen kevés volt (35 mérő), pedig 1245 mérőre lett volna szükség, zabból pedig 1210 mérő hiányzott. Az összeírás végén megjegyezték, hogy a következő évi porciót búzából és zabból nem, csak szénából tudják teljesíteni. A tordasiak megélhetésével kapcsolatban annyi megjegyzés szerepel: „árpa és zab liszttel, krumplival és más efféle oltsóbb elesésekkel úgy szintén két kézi munkája keresetivel az jövő aratásig nyomoruságossan meg élhetnek ,"133 A tordasi lakosság - ha nélkülözések közepette is - átvészelte az ínséges időket. Az éhínség csitulásával újabb nehézségek támadtak: a martonvásári földbirtokos, gróf Brunszvik Ferenc a helység malmának az árkát nem tisz- títatta meg, ezért a visszaáramló víz elöntötte a tordasi rétek egy részét, tetemes károkat okozva. A tordasiak panaszára a vármegyei közgyűlés a birtokost felszólította a helyzet rendezésére.134 A szőlőművelés mindig fontos szerepet töltött be a tordasiak életében, ezért érte súlyos csapásként a gazdákat az 1824-ben bekövetkezett jégverés, amelynek következtében a termés megsemmisült, majd a szőlő után járó adó elengedését kérték a vármegyétől. A vizsgálat megállapította a tordasiak panaszának jogosságát, egyúttal összeírták a szőlőbirtokosok nevét. A 81 nevet tartalmazó névsor szerint a gazdák összesen 186 kapás szőlővel rendelkeztek.135 Hasonló eset történt 1838-ban és 1842-ben is, előbbi alkalommal a gabona és szőlőtermés elpusztulása miatt a tordasiaknak 202 forint adóelmaradásuk keletkezett.136 Tordas 1824-ben új kőhíddal gyarapodott, a fehérvári kőművesmester, Lesszer Mihály tervei alapján - a ráckeresztúri kőhíd felújításával együtt - összesen 750 forintba került. Az építkezéshez szükséges kőmennyiséget a váli uradalomtól és a bicskei kőbányától szerezték be.137 133 MNL FML IV. 73. Tordas. 1816. szeptember 28. 134 Uo. 1817. november 24. 135 Uo. 1824. december 20. 136 Uo. 1838. augusztus 22., 1842. augusztus 13. 137 Uo. 1824. szeptember 13. 60
