Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Tördas tagjai közül kerültek ki. Minden vármegyében meghagytak egy tisztán „politikai" járási hivatalt (a vármegyeszékhelyen, ott, ahol a vármegyei törvényszék is működött), a többiek „vegyesek" voltak. Országszerte összesen közel 250 szolgabírói hivatalt szerveztek. Az új szolgabírói hivatalok 1854. április 29-én léptek életbe, az addigi járási hivatalok ugyanezen nappal szűntek meg.517 Fejér vármegyében Sárbogárdon, Mórott, Bicskén és Székesfehérváron alakították meg az ún. vegyes szolgabíróságokat. A Székesfehérvárott létesített ún. vidéki szolgabírói hivatalnak csak a közigazgatás ügyeinek intézése volt a feladata.518 A szabadságharc leverését követően megfogalmazódott a teljes magyar igazságügy átszervezésének az igénye is; ez eleinte ideiglenes jelleggel történt, felülről lefelé épült ki a jogszolgáltatási szervezet, amelyet azután némi módosítással 1854-ben véglegesítettek. Ez a „definitiv" rend 1861-ig, a régi magyar Kúria visszaállításáig maradt érvényben. Az egész igazságszolgáltatási szervezet a bécsi igazságügyi minisztériumtól függött. A legfelsőbb fórum az ugyancsak Bécsben a korona összes országára kiterjedő hatáskörű legfelsőbb ítélőszék (Oberster Gerichtshof) volt, amely hozzávetőlegesen az ősi magyar hétszemélyes tábla helyét töltötte be. A bírói hierarchia alsóbb s legáltalánosabb bíróságai a lényegében vármegyénként működő vármegyei törvényszékek (Comitatsgericht) s ezen alul a régi szolgabírói ítélőszék helyébe lépő járásbíróságok (Bezirksgericht) voltak. (Bezirk; értsd: kerület vagy járási hivatal.) Eleinte kétfokú járásbíróságokat is szerveztek, ezeket azonban 1854-ben már megszüntették, mi több a járásbíróságokat a kisebb járásokban és így valóban legtöbb helyen a szolgabírói közigazgatási hatóságokkal kapcsolták ismét össze. A járásbíróságok minden esetben el- sőfolyamodású bíróságok voltak, a vármegyei törvényszékek jelentékenyebb ügyekben elsőfolyamodásúak, járásbíróságtól fellebbezett ügyekben pedig másodfokú bíróságokként működtek. A járásbíróságok közül az ún. másodosztályúakat a polgári peres és kihágási ügyek vitelére valóban járásonként állították fel, míg a törvényszéki eljárást nem igénylő büntetőügyekben a vármegyénként szervezett első osztályú járásbíróságok ítélkeztek. A másodosztályú járásbíróságok 1854-ben beolvadtak a járási közigazgatási szervekbe, azaz a szolgabírói hivatalok szervezték a közigazgatási és bíráskodási feladatokat is.519 517 Uo.62-63. p. 518 MNL FMLIV. 154. Fondtörténet, raktárjegyzék. 519 Körmendy, 2009.119. p. 254
