Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Nehéz esztendők. A diktatúra kiépítésének árnyékában
Tördas miatt használaton kívül volt. Korábban az evangélikus tanító postamesterként is működött (a postahivatal egyébként saját lakásának egyik szobájában üzemelt), ez a helyzet azonban 1946-ra már megváltozott és a posta elköltözött. Az óvoda is szüneteltette működését, a korábbi megállapodás alapján a Hangya Szövetkezeti Központ és a helyi Hangya Szövetkezet viselte az óvoda költségeinek kétharmadát, a fennmaradó rész pedig a települést terhelte. A háborús viszonyok és az azt követő állapotok miatt a Hangya nem tudott többet részt vállalni ebből a feladatból, a település pedig nem volt képes önállóan fenntartani az óvodát, így az megszűnt. Új oktatási intézmény alapítására is sor került a korszakban. A település képviselő-testülete 1947. december 16-án határozatban döntött arról, hogy Erdőmajor pusztán iskolát létesítenek. Az erdőmajori újgazdák gyermekei számára létrehozott iskola állami fenntartásban jött létre, és megkönnyítette a pusztán lakó gyerekek életét, akiknek így nem kellett a községbe nap mint nap begyalogolniuk.338 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1948. április 17-én hagyta jóvá az iskolaszervezést és vállalta a tanító és a személyi költségek biztosítását az új oktatási intézményben.339 1948. június 16-án jelent meg a 1948. évi XXXIII. törvény, „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában". A törvény rendelkezése értelmében annak hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák - azaz egyházi iskolák - fenntartását az állam vette át. Tordason az államosítás az evangélikus és a katolikus iskolát érintette. Az államosítás előkészítése már a tavasszal megkezdődött. A nemzeti bizottságoknak és a képviselő-testületeknek a lehető legrövidebb időn belül (akár egy rendkívüli közgyűlés összehívásával) határozatot kellett hozniuk, amelyben az egyházi iskolák államosítását „lehetőleg egyhangúlag" kérték. Az így elfogadott határozatot a Miniszterelnökségre, a Belügyminisztériumba és a párt közigazgatási osztályára is el kellett juttatni. Ezen túlmenően a települések jegyzőinek egyéni agitációt kellett folytatniuk az iskolák államosítása mellett, a következő előnyök hangsúlyozásával: csökkennek a községi terhek, a felekezeti tanítók számára jobb lesz az előmeneteli lehetőség, megszabadulnak az iskolaszék gyámkodásától, kedvezőbb fizetés, jobb oktatási lehetőségek, jobb tankönyvek, amelyek eredményeként műveltebb 338 MNL FML V. 176a 1947. december 16. 339 MNL FML VI. 501. 172
