Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Nehéz esztendők. A diktatúra kiépítésének árnyékában
Nehéz esztendők a diktatúra kiépítésének árnyékában lesz a magyar ifjúság.340 Tordas képviselő-testülete június 9-én foglalt állást az államosítás mellett. Kijelentették „Képviselő-testület egyhangúlag az államosítás mellett dönt annál is inkább, mert ilyen módon biztosítva lesz az egységes tanítás és ki lesznek küszöbölve az iskolák fenntartásával kapcsolatos nehézségek. Tudomásul veszi képviselő-testület azon körülményt, hogy a szabad vallásoktatás továbbra is biztosítva lesz. "341 Az államosításkor az evangélikus iskolának 126 tanulója volt, egy táblával, asztallal dobogóval, három térképpel, 28 darab két-, három- és négyszemélyes paddal rendelkezett. A tanítók Pontőr István, Pontőr Edit és Varga Lajos voltak. A katolikus iskolában 25-en tanultak húsz paddal, asztallal, földgömbbel, táblával, szemléltetőképekkel bírt. Itt Link Mária tanított. Az újonnan alakult erdőmajori iskola 27 tanulója kilenc pádon, 18 tintatartón, és két táblán osztozott, Böndör Rózsa tanítónő oktatta a diákokat.342 Az államosításokon túl az ésszerűtlen iparosítás, az egyéni gazdálkodók ellehetetlenítése, a mind erőszakosabbá váló kollektivizálás sújtotta a vidék lakosságát. Az önálló gazdálkodók számára súlyos terhet jelentett a korszakban kötelező beszolgáltatás. A beszolgáltatási rendszer gyökerei a II. világháborúig nyúlnak vissza; 1940-től a termelőknek a háztartási szükségleteiken felül a teljes gabona-, kukorica-, cukor-, zsír-, burgonyakészletét zárolták, állami célra igénybe vették, és azért hatósági árat fizettek. A háborút követően a kötött gazdálkodást egyre jobban kiteljesítették, és változó indokokkal fenntartották. A korszakban a begyűjtési rendszer vált a mező- gazdaságból élők által leggyűlöltebb intézményrendszerré. A folyamatosan változó és a realitásokat figyelmen kívül hagyó beszolgáltatási rendeletek eredményeként, sokszor a háztáji szükségleteket és a következő év vetőmagszükségletét is kénytelen volt a gazdálkodó jóval az önköltségi ár alatt beszolgáltatni. A rendszer nem csak készletgyűjtésre szolgált, hanem azáltal, hogy a mezőgazdaságból élőknek a termelési árnál olcsóbban kellett a termékeket beszolgáltatni, a hatalom számára a jövedelem-elvonás újabb lehetőségét biztosította. Különösen nagy teher nehezedett a rendszer által kuláknak minősített gazdálkodókra, akiknek a beszolgáltatás során nagyságrendekkel többet kellett teljesíteniük, mint a szegény-, vagy középparasztoknak. 340 MNL FML X. 1/2/24. ö. e. 341 MNL FML V. 176a 1948. június 9. 342 MNL FML VI. 502. 173