Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kjsapostag története anyagi ráfordítása árán a baracsi hivatalt új épületbe költöztetni, így ehhez a beruházáshoz nem adták hozzájárulásukat.4 Az ügy folyományaként Baracson 1922 januárjában intézkedtek az új hivatal részére egy építési telek vásárlásáról. A Fejér vármegyei törvényhatósági bizottság 1921. május 2-ai közgyűlésén tárgyalta a két település határozatát és a következőket rendelte el: „A törvényhatósági bizottság ezen határozatokat felül és megvizsgálván, tekintettel arra, hogy a nagyközséggé alakulásnak az 1886. évi XXII. te. 151. §-ában előirt feltételei mindkét községre nézve megvannak a kívánt szervezeti változás megengedését javaslatba hozza és az iratokat határozat hozatala végett Belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. ”5 Ezt követően a Belügyi Közlöny 1921. augusztus 28-án megjelent számában, a közlemények rovatban adták hírül, hogy: „A belügyminiszter Fejér vármegye területén lévő Barass [helyesen: Baracs] és Kisapostag kisközségeknek nagyközséggé alakulását elrendelte (41988/1921. B.M. sz.). ”6 Ezzel a két település szétválása hivatalosan is jóváhagyást nyert, és Kisapostag 1921-ben belépett a Magyar Királyság önálló nagyközségeinek sorába. Az ünnepi pillanatokat a kemény munka időszaka követte. A körjegyzőség megszűnése után a nagyközségnek ki kellett alakítani saját hivatali rendjét, gondoskodnia kellett a községi alkalmazottak megválasztásáról, jövedelmük meghatározásáról. Az első és legfontosabb feladat a jegyző személyének kiválasztása volt. A tisztség elnyerésére ketten adták be pályázatukat: Csekeő István és Szoják Lajos. Csekeő azonban a kitűzött határidő után nyújtotta be pályázatát, így a főszolgabíró élve jogkörével az ő jelentkezését már nem vette figyelembe. A jelölt ebbe nem nyugodott bele, fellebbezett, amelyet Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága 1922. július 31-i ülésén elutasított. A határozatban kifejtették, hogy a főszolgabíró jogosan járt el, a késve beadott pályázatokat nem kellett figyelembe vennie.7 Ezzel a döntéssel hivatalosan és véglegesen Szoják Lajos lett Kisapostag nagyközség első jegyzője. Szoják Lajos 1873-ban született Dunafoldváron, a középiskola elvégzése után Szekszárdon tett jegyzői vizsgát 1897-ben, majd Batán vállalt jegyzői állást. Kisapostagon 1922-es megválasztásától dolgozott 1933-ig.8 A tisztségviselők választásával párhuzamosan elkészítették a település életét irányító szervezési szabályrendeletet, amelyet január 31-én hagytak jóvá, majd február elsejétől február 15-ig a községházán „közszemlére” tették ki, hogy a lakosság is megismerhesse az abban foglaltakat. A törvényhatósági bizottság május elsején tartott ülése során tárgyalta és hagyta jóvá az elé beterjesztett szabályrendeletet és intézkedett, hogy abból egy példányt a vármegye levéltárában helyezzenek el.9 Kisapostag község szervezési szabályrendelete az 1886. évi XXII. törvénycikken alapult, amelyet azonban a helyi sajátosságok figyelembevételével alkottak meg. Érdemes röviden áttekinteni ezt a szabályrendelet, hiszen alapvetően ez határozta meg a község működését és tisztségviselőinek feladatát. 74
