Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kjsapostag története Agárdi András községi bíró (a baracsi kép viselő-testületi jegyzőkönyvben ennél is korábbi dátum, február 4-e olvasható)1 tartott képviselő-testületi ülésen határoztak arról, hogy a Baraccsal alkotott körjegyzőséget megszüntetik, és önálló nagyközséggé alakulnak.2 A település képviselő-testületi jegyzőkönyve, amelyben kérik önálló nagyközséggé alakulásukat sajnálatos módon nem maradt ránk, azonban rendelkezésünkre áll a baracsi jegyzőkönyv. Ebben olvasható, hogy az önállósodást a baracsi lakosok és birtokosok a képviselő-testület felé benyújtott írásos kérelem alapján kezdeményezték. Joggal feltételezhetjük ez alapján, hogy Kisapostagon is a lakosok és a birtokosok írásban kérték a testületet, hogy a körjegyzőségből váljanak ki és önálló nagyközséggé alakuljanak. Ezen fontos kérdésben Baracson - és Kisapostagon is - a képviselők név szerint szavaztak, amelynek eredményeként a testületek egyhangúlag támogatták az önállósodást. A baracsi jegyzőkönyv tudósít minket a kérés mellett felsorakoztatott érvekről is. Mindenekelőtt leszögezték, hogy ezen átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kezdeményezte, „akik a község összes egyenes adójának több mint a felét fizetik”. Egyértelmű tehát, hogy mindkét településen a lakosság prominens képviselői, akik kellő tekintéllyel és befolyással bírtak, szorgalmazták az önállósodást, és Kisapostag részéről a nagyközséggé alakulást. A baracsi jegyzőkönyvben olvasható az is, hogy a települések „a rájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges anyagi és szellemi erővel rendelkeznek”, így ez nem lehetett akadálya a szétválásnak. Szükségesnek 72
