Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kisapostag a két háború között 0 Szoják Lajos jegyző lakása egy korabeli képeslapon. Az épületet később, akárcsak napjainkban is, óvodaként használták tartották Baracson leszögezni azt is, hogy „az átalakulás folytán az államkincstárat újabb megterhelés nem éri, mert Kisapostag község által teljesített évi fizetések fedezését Bar ács község magára vállalja". Ennek alapján a körjegyző részére pótlékokkal együtt évi 960 koronát, a segédjegyző részére pótlékokkal együtt évi 633 korona 33 fillért biztosítottak Baracson. Ezeket az összegeket korábban Kisapostag fizette be a körjegyzőség költségvetésébe. Természetesen Kisapostag részéről is anyagi ráfordítást igényelt a szétválás, hiszen a felálló önálló hivatal személyzetét fizetniük kellett, ám a korábbi gyakorlattól eltérően már a körjegyzőség költségeihez nem kellett hozzájárulniuk, így végeredményben Kisapostag részéről nem, vagy csak minimális többletköltség jelentkezett. Ez azért is volt fontos, mert a település anyagi helyzete közel sem volt stabil. A bevételek 1921 májusában csupán 58 korona 78 fillért tettek ki, a kiadások ezzel szemben már 27 451 koronára rúgtak. A különbözetet a község pótadó kivetésével óhajtotta beszedni, így minden állami adóra 58, 2 százalék különadót határoztak meg.3 A baracsi jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy a település szélén működő községházát és jegyzői lakást a szétválásig Kisapostag kisközség ellenállása miatt nem lehetett áthelyezni a település központjába, egy újonnan felépítendő hivatalba. Abaracsiak azt is pozitívumként jegyezték meg a szétválással kapcsolatban, hogy a továbbiakban már nem kell számolni a szomszéd település ellenállásával és az új hivatal nyugodtan megépíthető lesz. A kérdés hátterében feltételezhetően az húzódott meg, hogy a kisapostagiaknak nem állt érdekében a körjegyzőség jelentős 73
