Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története volt a mezőgazdaság szocialista átalakításának, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kialakításának. A társadalom egyre növekvő igényeinek kielégítése kapcsán sajátos szerepet töltött be a községek és a lakosság életében, kereskedelmi és szolgáltatási ellátásában. Baracs és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet néven ismerjük 1957-ben, amikor számadatok tükrében éves forgalma 11 907 221 forint, ebből a nettó nyereség 231 797 forint volt.40 Az előző évben elvállalta és teljesítette is, hogy a földrengés sújtotta lakosság részére összegyűjtött adományokat a helyszínre szállítja.41 (1956. január 12-én reggel 6 óra 46 perc 12 másodperckor hatalmas rengés rázta fel álmukból a dunaharaszti és a környező települések lakosait. A rengés erőssége a Richter-skála alapján 5,6-os erősségű volt.) A termelőszövetkezet megalakulása után annak ellenére is tovább működött, hogy a tagokban felmerült a szükségesség kérdése, mivel már nem látta el teljes mértékben régi szerepét. A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek továbbra is a szövetkezet kezelésében maradtak, a vegyes bolt ellátása a vas- és műszaki áru kivételével megfelelő volt, de az italbolté hagyott némi kívánnivalót maga után; a májusi meleg ellenére csak égetett szesz volt kapható a boltban.42 A vezetőség és a községi tanács között folyamatos volt a kapcsolattartás, a lakosság részéről a tanácsi tagok felé jelzett, és a tagok által személyesen is tapasztalt problémákat közös megbeszélésekkel, tárgyalásokkal megvitatták. A szövetkezet elnöke 1960-ban Lak Mihály, 1961-ben Reizer József, ügyvezető elnöke Tibold Mihály volt. Az 1960-as évek elejére a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szövetkezetek tevékenységének egy korszaka lezárult. A párt- és állami vezetők számára világossá vált, hogy a szövetkezeti mozgalom korszerűsítésre szorul; az új szövetkezeti szerkezetet, a nagyobb önállóságot az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek (ÁFÉSZ) jelentették. Ennek helyi előfutáraként 1963. február 14-től a szövetkezet a Mezőföldi Egyesült Földművesszövetkezet részeként működött tovább. A Kisapostagi Helyi Szervezetnek öt intéző bizottsági, három ellenőrző bizottsági és nyolc bizottsági tagja volt. Az egyesült szövetkezet igazgatóságában a helyi szervezetet egy igazgatósági tag képviselte.43 A szövetkezetek, mint az ország bármely más vállalata, üzeme, költségvetési szerve szigorú tervkötelezettség alapján működött. A megszabott forgalmi tervek és az ehhez meghatározott készlet keretek betartását úgy kellett biztosítani, hogy a lakosság - kor színvonalának megfelelő - zavartalan és kielégítő áruellátása mellett a szövetkezet gazdaságossága is megmaradjon. A községben továbbra is egy iparcikk és egy élelmiszer bolt működött 1965-ben. Az iparcikk bolt ez év június 1-ig az éves forgalmi tervének 72 százalékát bonyolította le, ami 36 millió forinttal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az élelmiszer bolt is hasonlóan teljesített a maga 75 százalékéval, ami 64 millió forinttal volt több az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerellátáshoz tartozó vendég134
