Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Dunaújváros árnyékában Nők a pult mögött: Oláhné Juhász Erzsébet boltvezető, Szurma Józsefné, Varga Veronika (Kollár Imréné) és néhány vevő, 1970. látó-ipari egység forgalma is „jónak” volt mondható: „ Bor, szeszes ital, málna bambi van korlátlan mennyiségben. ” Az italbolt forgalmát jelentősen növelte a cukrásztermékek árusítása is.44 A 1960-as évek közepére az MSZMP vezetése számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi tervgazdálkodás hosszútávon nem működik. Az „új gazdasági mechanizmus” alapján hatékonyabb, színvonalasabb, eladhatóbb termékeket gyártó, az adottságaihoz, piachoz jobban alkalmazkodó gazdaságot terveztek, egyes ipari vállalatoknak nagyobb önállóságot adtak. A mezőgazdaságban engedélyezték — az állami tulajdon mellett — a „háztáji” („kisegítő”), az iparban a „második”gazdaságokat, ami a lakosság számára jobb megélhetést biztosított. Az átalakítás a szövetkezetek további működési feltételeit is megváltoztatta. Az új gazdaságirányítás nyitó esztendejében - 1968-ban - a Fejér megyei szövetség erős, nagy szövetkezetek létrehozását szorgalmazta. E nagyszabású terveknek megfelelően hat község - Baracs, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony és Nagyvenyim - alkotta a megalakult új szövetkezetei, a Mezőföldi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ). A szövetkezet 1969-ben Kisapostagon már egy-egy élelmiszer-, vegyes iparcikk-, és italboltot, szikvízüze- met és felvásárló helyet üzemeltetett.45 A Mezőföldi ÁFÉSZ közel ötezer tagja majd kétmilliós részjegy alappal, évi 104 millió forintos forgalommal büszkélkedhetett 135
