Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története Cséplőbrigád háttérben a cséplőgéppel az 1940-es években Az 1949-es összeírás szerint viszont csak négy család, 13 tagja távozott ilyen módon a faluból.15 A településen az áttelepülni szándékozók száma tehát minimális volt, és a ténylegesen kitelepültek száma még ennél is kisebb. Nem sokan vállalták, hogy földjüket, szülőházukat hátrahagyva új életet kezdjenek egy idegen országban. Azoknak az ingatlanjait és a földjeit, akik mégis elmentek, a kisapostagiak haszonbérletbe vették. Közvetlenül a háború utáni időszakra esik a pártok megalakulása is a településen. Az MKP-ról már 1945 nyarán jelentették, hogy csupán öt szimpatizánsáról tudnak a faluban, vezetőjük Szabó Mihály (az újpesti alapszervezet tagja) volt. Ekkora létszámmal még alapszervezetet sem tudtak létrehozni, erre némi erőszakos ráhatást követően csak 1947 szeptemberében került sor. A kommunista párt jelentésében az alapszervezet megalakulásának körülményeiről ezt olvashatjuk: „Ahol különösen nehéz volt a helyzet, ott bedobtuk a rendőrfalujárókat, mint pféldáu]/ Kisapostag[on], ahol egész[en] a rendőreink közbelépéséig nem sikerült megalakítani a pártszervezetet, és ők egy kiszállás alkalmával létrehoztak egy 29 főből álló szervezetet. ”16 Más források szerint Kisapostagon Británszky István alapította meg az MKP-t még 1945-ben, amely - egy jelentés szerint legalábbis - olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy két évig egyedüli tagja volt a pártnak. Británszkyt egyébként később kizárták a párt soraiból, azzal az indokkal, hogy 1942-ben két hónapig tagja volt a Szálasi-féle nyilas pártnak is.17 A Nemzeti Parasztpárt már népszerűbbnek bizonyult, 1946-ban tagjainak száma elérte az ötven főt, vezetőjük Szabó Ignác a földigénylő bizottság elnöke volt. Azonban a legnépszerűbb és legnagyobb taglétszámmal bíró politikai tömörülés 106
