Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A TANÁCSRENDSZERIG kétségkívül a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt volt, amely a jelentés szerint 195 taggal bírt (valószínű, hogy ezek a számok csak a szimpatizánsok számát jelölik, nem a tényleges taglétszámot). A párt vezetőjeként Fabó Mihályt jelölte meg a dokumentum. A kisgazdapárt népszerűségét a településen az 1945-ös választások is egyértelműen bizonyították. A nyugati államok nyomására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, Vorosilov marsall augusztusban felszólította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt a választások kiírására, melyet 1945. november 4-én tartották meg. Magyarországon ehhez fogható demokratikus választás addig még nem volt. A választáson minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választhatott és választható volt. A korábbiakkal ellentétben semmilyen műveltségi és vagyoni cenzust sem alkalmaztak, és megszűnt a nemek közötti különbségtétel is. A választásokból kizárták a feloszlatott jobboldali pártok vezetőit, tisztségviselőit, a népbírósági eljárás alatt állókat és az internáltakat. Az addigi gyakorlattól eltérően egyéni körzetek helyett pártlistákra lehetett szavazni. Egy mandátumhoz 12 000 szavazatra volt szükség. A választásokon elsöprő kisgazdapárti győzelem született, a megyében a szavazatok 62,9 százalékát kapták meg, ami az országos átlagnál (57,3 százalék) is jobb eredményt mutatott. Ugyanakkor a munkáspártok az országos átlagnál is szerényebben szerepeltek. Ezt is felülmúlták a kisapostagi eredmények: a kisgazdák a szavazatok nyolcvan százalékát megszerezték a faluban. Látható, hogy a kommunista párt nem volt népszerű, a település lakói elsősorban a kisgazdákat támogatták. Párt neve Szavazatok száma Férfi szavazó Női szavazó Szavazatok százaléka Nemzeti Parasztpárt 53 29 24 12,29 Polgári Demokrata Párt 5 1 4 1,16 Magyar Kommunista Párt 16 6 10 3,71 Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 344 141 203 79,81 Szociáldemokrata Párt 12 6 6 2,78 Érvénytelen szavazatok száma 11 0,23 Összesen 431 183 248 100,00 Az igazolási eljárások is 1945-re esnek, ennek során a községben szolgálatot teljesítő közalkalmazottakat igazolási eljárás alá vonták. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság már az első ülésén döntött az igazolóbizottságok felállításáról, melyek azt vizsgálták, hogy a közalkalmazott 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit.18 A későbbiek során azonban - a közalkalmazottakon túl - a magyar lakosság egyre szélesebb körét (értelmiségiek, magánalkalmazottak) vonták igazolás alá. A településen az 1945 júniusa és 1946 márciusa között zajló eljárás során igazolták Baksa György tanítót, dr. Keve Márton helyettesítő jegyzőt, özv. Fekete Ferencné postaügynököt, Szuhánszki Ferencné szülésznőt, 107
