Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története A háború után készült jelentésekből teljes képet kapunk az akkori közállapotokról. A lakosság számáról a következő adatok állnak rendelkezésünkre: az 1945 áprilisi jelentés szerint 722 fő lakott a nagyközségben. Ekkor a beszámolóban a kisapostagiakat mint „mind magyar” jelentették. Kisapostagon 1946 januárjában már 726 fő élt, köztük 108 tizenkét éven aluli gyermek és öt várandós asszony. A lakóépületek száma 1946-ban 217 volt, amely szinte teljesen megegyezik az 1941-es népszámláláskor felvett 218-as számmal. A település pénzügyi helyzete a háború alatt és utána is meglehetősen bizonytalan volt. Demeter Endre jegyző, felsőbb utasításra a község készpénzének egy részét magával vitte és 1944 novemberét követően a községi pénztárba egyáltalán nem folyt be semmi. A gondot tovább tetézte, hogy a községi pénzszekrény és az abban tárolt összeg is megsemmisült. Ezért a település a kiadásait nem tudta fedezni és az elszabaduló infláció a helyzetet még tovább nehezítette. A pengő rohamos elértéktelenedése következtében a lakosság kényszerűségből cserekereskedelmet folytatott, hiszen a megkapott fizetés szinte azonnal értékét vesztette. Míg például a Fehérvári Hírek 1945. március 29-én 50 fillérbe került, addig 1946. július 7-ére már hetvenezer billió pengőt kellett érte fizetni. Stabilitást csak a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése hozott. A településen az adókat nyilvántartó dokumentációk, birtokívek és könyvek teljes egészében megsemmisültek, így a község elöljáróságának hatalmas munkát jelentett megállapítani, hogy kinek van elmaradása és mennyi adót kellene fizetnie. Ez a munka csak tovább hátráltatta a település anyagi helyzetének stabilizálódását. A mezőgazdaság állapota összehasonlítva más településekkel - ahol nagyobb harcok pusztítottak - kifejezetten jónak volt mondható. A bevetett területek nagysága elérte a 430 holdat, a felszántottaké a 650-et. Az elaknásított, művelésre alkalmatlan földterület csupán öt holdat tett ki. Négy kilométernyi lövészárok nehezítette a mezőgazdasági munkákat, ezek elsősorban a közlegelőt tették tönkre. A településen, 1945 tavaszán nyolcvan darab ekét, 71 darab boronát, 15 vetőgéLóval szántás a háború után 102
