Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A TANÁCSRENDSZERIG pet és négy cséplőgépet tartottak számon. Ezeken túl a faluban három működésképtelen, javításra szoruló és egy működőképes traktort is összeírtak. A háború a szőlőben és a gyümölcsösökben húsz százalék kárt okozott, és a korábban tartott 75 méhcsaládból 53 elpusztult. Az állatállomány létszámáról a legkorábbi adataink 1946-ból állnak rendelkezésünkre. Ekkor a mezőgazdasági munkákban nélkülözhetetlen lovak száma ösz- szesen 192 darab, közülük 150 kétévesnél idősebb volt. A háború után közvetlenül a lovak száma 81-re csökkent. A szarvasmarha-állományt két bika és 105 tehén jelentette, ez utóbbiakból 75 volt tejelő, amelyek összesen napi 375 liter tejet adtak. A háborút követően az állomány még csak 87 darabot számlált. A sertések száma 320, a juhoké tíz, a kecskéké nyolc darab volt. A baromfiállomány mindössze kettőszáz tyúkból, 180 kacsából és 108 lúdból állt, az állomány nagy része ugyanis a baromfivész következtében elpusztult. A harcokban Kisapostag egyetlen tejüzemének teljes berendezése is megsemmisült, ezt csak 1946-ra sikerült pótolni. Megrongálódtak a villanyvezetékek is, ezért hosszú ideig nem volt áram a faluban. Ez az eredetileg villanyüzemű malom működését is hátráltatta, ám annak tulajdonosa Váczi Károly, gőzgép segítségével 1945 tavaszára üzembe tudta helyezni, így az őrlési problémák megoldódtak. A malom kapacitása hat munkással 24 óra alatt elérte a 14 mázsát. Az elektromos hálózatot végül csak 1947 elejére sikerült helyreállítani.5 A lakosság közmunka keretében a romokat viszonylag hamar eltakarította, a lövészárkokat betemette és megkezdődtek a helyreállítási munkák, amelynek kere-" tében az iskola berendezését is sikerült részben pótolni. Az óvoda óvónő hiányában nem működött, az iskolákban pedig két tanító tanította a 95 iskoláskorú gyereket.6 Váczi Károly malma 103
