Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A TANÁCSRENDSZERIG A harcok pusztító öröksége azonban még sokáig emlékeztette a település lakóit a háború könyörtelenségére. A fel nem robbant lövedékek, aknák és robbanótestek évekig rettegésben tartották a lakosokat. Különösen a háborút követően szedtek sok áldozatot a földbe rejtett robbanótestek. 1945. május elsején a kisapostagi sziget keleti részén, a korábban a magyar katonaság által telepített aknamezőn, séta közben lelte halálát a 16 éves Medveczki István és a szintén 16 éves Váczi Ilona. A vizsgálat megállapította, hogy a két fiatal - az elöljáróság figyelmeztetése ellenére - valószínűleg megkísérelt felszedni egy aknát és ekkor következett be a robbanás. 1946 szeptemberében Szurma István 69 éves kisapostagi lakos lett aknarobbanás áldozata.2 Végül 1950 januárjában az I. honvéd aknakutató zászlóalj katonái, Dietrich László őrmester vezetésével robbanóanyag mentesítést végeztek a településen és mintegy húsz mázsa lőszert semmisítettek meg.3 Annak ellenére, hogy a települést gyakorlatilag elkerülték a harci cselekmények, a középületekben és a lakóházakban mégis keletkeztek károk. A községháza tetőzete és egyik oldalfala megrongálódott, berendezése tönkrement. Az iskolák belső berendezése is teljesen elpusztult. Az iskolakápolna felszerelését a hívek még időben elosztották egymás között és elrejtették, ennek köszönhetően semmi nem veszett el vagy ment tönkre. Az oltárkövet is sikerült megőrizni, viszont az oltárkép, az oltár menzája és a szőnyegek elpusztultak.4 A jegyzői lakás is kisebb károkat szenvedett, a berendezése és a tető megrongálódott, ablaküvege betört. A népkönyvtár állománya 36 kötet kivételével teljes egészében megsemmisült. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT A DUNÁBA DOBOTT ÉS FEL NEM ROBBANT BOMBÁK HATÁSTALANÍTÁS UTÁN 101