Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István, Czetz Balázs, Dakó Péter: Kisapostag, a „hídfalu”
Kjsapostag, a „hídfalu” Kisapostag természetföldrajzi adottságait alapvetően mezőföldi jellege határozza meg. A Mezőföld tájegységi jellemzői alapján lényegében az Alföld szerves folytatásának tekinthető, földrajzi értelemben ugyanakkor a Dunántúl része. E kettősség már a régmúltban is sajátos szerepet adott a területnek, ugyanis a Mezőföld elválasztó, s egyben összekötő kapocs is volt a Kárpát-medence síkvidéki és hegyes-dombos tájegységei között. Kisapostag község a Közép-Mezőföld kistáj részén helyezkedik el. A kistáj 97 és 204 méter közötti tengerszint feletti magasságban lösszel fedett hordalékkúp-síkság, felszínének relatív reliefe9 Kisapostag térségében tíz-húsz méter/négyzetkilométer közötti. A község a Pentelei-löszplató délkeleti részén, 150-180 tengerszint feletti magasságban a Duna jobb partján fekszik. A térség felszínét elsősorban a löszre jellemző lepusztulás-formák (löszdolinák, löszmély- utak, löszkutak), valamint eróziós-deráziós völgyek10 sűrű hálózata tarkítja. A Közép-Mezőföld kistáj pannóniai agyagos üledékein a pleisztocén legelején - mintegy két és félmillió évvel ezelőtt - folyóvízi eróziós és akkumulációs tevékenység zajlott le, amely eltüntette a pliocén11 felszín lokális egyenetlenségeit. A vörösbama vályogszalagokból lehet következtetni a hullámos lejtős folyóvízi erózióra. Az alsópleisztocénban a kistáj területe a határozottabb északnyugat-délkeleti és az alárendeltebb északkelet-délnyugati szerkezeti vonalak mentén mo- zaikszerűen feltöredezett, és az egyes nagyobb blokkok különböző mértékben kiemelkedtek, illetve a kistáj középső része megsüllyedt. A pleisztocén folyamán a kiemelkedő blokkokat északkeleten (Pentelei lösztakaró) húsz-hatvan méter, délnyugaton átlagosan húsz-negyven méter vastag eolikus12 lösz fedte be. A kistáj Az új Duna-híd 9
