Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 89 „Dohlenstein” - egy madárfajból (Csóka) eredeztetik, valószínűleg azért, mert ezek a pusztaságot kedvelő madarak itt, a sziklákon találtak menedéket és fészkeltek. Sok író a várat csak Csóka néven említi (Istvánffy lib. XXIII. pag. 491. 16.). A névről ennyit lehet tudni. A vár eredetét pontosan meghatározni már csak azért sem lehetséges, mert a törökök hódításáig alig említik a történelemben.

Az biztosnak mondható, hogy a várat a magyarok korábban építették, ami II. András korának szelleméből adódik. Azokban az időkben, amikor a tatárok néhányszor elpusztították az országot, az ország költségén és közmunkával ilyen menedékeket építettek. Ezt igazolja a vár stabil és masszív építési módja. I. Károly uralkodása idején a várat már azok között a várak között tartják számon, amelyeknek várnagya is van. Erre bizonyítékot egy a fehérvári káptalan pecsétjével ellátott okiratban találhatunk, amelyben egyfelől Károly király, másfelől Gyürke de Genere Csák fia, Pál Véreb és Sóskútra vonatkozó cserét dokumentálták 1330-ban. Az okirat aláírója a király részéről nagyságos Tamás, másik részről a csókakői várnagynak, Péternek a fia.

Ebből az okmányból az is kiderül, hogy Csókakő I. Károly király tulajdonában volt, és az uradalmat a Csák nemzetségi birtokhoz tartozó Vereb megszerzésével akarta nagyobbá tenni.

§ II. Ahová a várat építették, a vár megerősítése. A vár török kézre kerülése és visszafoglalása

A vár egy kör alakú hegyen, egy meredek szakadék szélén áll, az akkori kor szokásainak megfelelően építették. A legalsó szinten van a pince és a mélyben épített boltozatok. Ezek fölött állnak az istállók és a helyőrségi szobák. Az épület legfelsőbb szintjén rendezetlenül szétszórt és szinte teljesen díszítetlen szobák voltak. Ezeket a belső építményeket azután a hegy alakjának és a szükségleteknek megfelelően bástyákkal és sáncokkal vették körül.

így tehát ezt a helyet természetesen és mesterségesen is megerősítették. A törökök először 1543-ban foglalták el a várat, amikor Szolimán Esztergom elfoglalása és Tata felégetése után Székesfehérvárt is hatalmába kerítette.20 Ettől kezdve a vár a barbárok által előnyben részesített búvóhellyé vált, akik a környéken székében és hosszában szabadon kalandozhattak. A Vértes és a Bakony között, a sűrű erdők fedezékében a törökök állandóan kitörtek, hogy elnyomják és megfélemlítsék a mieinket. A kiállított őrök nem tudták időben észrevenni őket, így a környék az állandó csatározásoktól és rablásoktól rengeteget szenvedett.

A vár 23 évig maradt török kézen, amikor is Salm elfoglalta Veszprémet és Tatát, és ennek folytán más várakat; így Csókakőt,