Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 56 Fehérvári keresztesek birtokai az uradalomban

1403

1453

Adományozás

Rozgonyinak

1461

1508

Kanizsai György beiktatása

Vitány vára. Másképpen Vidámvár

adományozott a fent említett püspökségnek, rendkívüli szükséggel és haszonnal bírna, stb.)

Ezután felsorolásra kerülnek az egri püspökségnek adományozott Heves megyei helységek. A veszprémi egyházmegye egyházi tizedét regisztráló, 1333-ból származó irat szerint, plébániák működtek a következő községekben: Tímár, Mór, Csókakő', Berény

(Csákberény), Arachin (Árki).

Lásd Szvorényi Amoenitates Fasc lus 165. oldal.3 III. Béla megerősítette a fehérvári keresztes konventet, amelynek birtokai között szerepelnek később a csókakői uradalomba beolvasztott községek is: Chergon (Fehérvárcsurgó), Achazy (Árkipuszta), Gánt, Tímár, Bodajk. Az említett dokumentum Schmitth Pál művében, az Episcopi Agrienses első kiadásának első fejezetben, a 101. oldalon szerepel.4

Fejér Dipl. Regni Hungáriáé Kódexe, Tom. X., Vol. 7, 874. oldal a következőket tartalmazza: „Zsigmond király 1403-ban kiadott rendelete felmenti a budai kereskedőket és iparosokat a királyi vámfizetési kötelezettség alól Mór, Ondód, Igar stb. községekben”. Innen magyarázható Ondód új elnevezése, nevezetesen „Pusztavám”.

1453-ban, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján5 [V.] László király uralkodói jogával élve a csókakői várbirtokot Váralja, Vajai, Mór, Tímár, Nagyveleg, Csurgó, Igar, Orond, Csákberény, Zámoly, Pátka, mind a két Sárkány, Dinyésnád [Dinnyésméd] birtokokkal, Csala és Apostag adózó birtokrészeket, továbbá Kankuthya és Szent Tamás - Egyháza pusztákat örökre Erdély fejedelmének, Rozgonyi Jánosnak, továbbá Rozgonyi Rajnoldnak és Oswaldnak, a székelyek grófjának, örököseinek és utódainak adományozta (Hochburg Levéltár).

1461-ben Mátyás király rendeletetésére, a budai káptalan beiktatta a fenti birtokokat a Rozgonyi urak nevére (Hochburg Levéltár).

1508-ban, virágvasámap előtt négy nappal, Ulászló király parancsára a székesfehérvári káptalan beiktatta Csókakőt, Pátka községet, Igart, Csurgót (cum Tribute), Tímárt, Veleget, Móort (cum Tribute), Vajait, Váralját, Csákberényt, Zámolyt, Szentgyörgyöt, Szenttamást, Vimmenc et Kerékvölgyét, Fejér megyében; Egyházassárkányt, Sárkány pusztát Veszprém megyében, továbbá Vitány várát Kanizsai György nevére. Beiktatásra került továbbá Fejér megyében Terra Zár, Betske (cum Tributo), Szent László, Pest megyében Chapoly, Esztergom megyében Tarján és Nagy Gála Komárom megyében (Hocburg Levéltár).

A fenti, Kanizsai György javára 1508-ban végrehajtott beiktatásban szereplő Vitány vára (Castrum Vitán), más néven Vidámvár, tulajdonképpen nem tartozott a csókakői uradalomhoz, mivel azonban ugyanaz volt a tulajdonosa, sokszor osztoznia kellett Csókakő sorsában. Ennélfogva ezt a tényt nem lehetett egészen figyelmen kívül hagyni. Kaprinai a Dipl. II. 147. oldalán a következőt mondja6: „Vitán