Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 57 vára korábban a király tulajdonát képezte, de Albert király Tatával és Gesztessel együtt Rozgonyi II. Istvánnak elzálogosította, aki aztán fiaival 1458-ban adományul kapta a birtokot Mátyás királytól.” A török hódoltság alatt Vitánynak a környező várak sorsával kellett osztoznia. így miután a magyarok 1566-ban elfoglalták Tatát, a törökök gyorsan elmenekültek a Vértesben fekvő Gesztes és Vitán várakból, nehogy fogságba essenek (Istvánffy N. Hist, de z. h. 304. o.).7 Vitán, helyesebben Vidámvár később - hogy mikor, azt nem tudjuk - ismét török kézre került, a várat később Schwarzenberg és Pálffy császári hadvezérek szabadították fel, akik Tata visszafoglalása után olyan sebesen nyomultak előre, hogy nyolc nap leforgása alatt elkergették a törököket Gesztes, Vitán, Veszprim, Palota, Tihan, Vásonkő és a Bakonyban fekvő8 Csókakő várakból (cum arcé monedula ad Baconian Sylvam), és birtokba vették őket (Istvánffy N. Hist, de z, h. 474. o.). Vitány vára (Vidámvár) a Vértes erdő közepén feküdt, Tata és Gesztes szomszédságában. Fényes Elek (250, 251.o.) legújabb statisztikái szerint akkoriban Vidámvár a tatai uradalomhoz tartozik és a „Kap-bereg” pusztán található. Romjai még elég tekintélyesek.9 Az 1532-ben, a Kanizsai család férfi ágának kihalása után, I. Ferdinánd király Kanizsai László egyetlen lányát, Orsolyát, Nádasdy Tamás nádor feleségét nevezte meg kizárólagos örökösnek, és átadta neki a Kanizsai család összes birtokát. Az erről szóló dokumentum teljes terjedelmében megtalálható Horváth Mihály: Nádasdy Tamás életrajza című művében.10 így került a csókakői uradalom a Nádasdy család tulajdonába, és abban maradt is 1671-ig, amikor is végbement a már ismert vagyonelkobzás." A vagyonelkobzás után és még a törökök magyar- országi uralma alatt a csókakői uradalmat 15 000 forint ellenében egy ideig zálogjogon a kalocsai érsek Széchényi György birtokolta12, amit Lipót császár 1678. július 26-án hagyott jóvá (Hochburg Levéltár). A csókakői uradalom állapotáról a törökök kivonulása után egy a környező helységekről készült kimutatás áll rendelkezésre, aminek azonban a forrását nem tudjuk. Ergo valeat quantum valere potest. Egy a móri gróf Lamberg Levéltárban található, 1662-ből, tehát a török hódoltság idejéből származó urbárium szerint a csókakői uradalom a következő községekből állt. Szenterzsébet falu 11 és fél jobbágytelekkel, ma (1870) erdő. Mór falu 31 jobbágytelekből állt, napjainkban mezőváros, 802 házzal és az 1870-es összeírás szerint 8294 lakossal. Bodajki falu 23 jobbágy telekkel. Csurgó falu 34 és fél jobbágytelekkel. Zámoly falu 29 jobbágytelekkel. Pátka falu 38 és fél jobbágytelekkel. 1532 A Nádasdy család birtoka 1662 A csókakői uradalom
